Tillai Gábor | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Tillai Gábor

Tillai Gábor írásai: 24
Tillai Gábor

Élet a halál után… Válogatás a 100 éves Szépművészeti Múzeum egyiptomi anyagából

Két hónapig látogathatják az érdeklődők a pécsi Művészetek Házában a 100 évvel ezelőtt Budapesten megnyílt Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének anyagából válogatott kamara kiállítást.

A kassai polgárból lett pécsi püspök: Szatmári György – 1-4.

II. Gyula pápa 1505. december 19-én erősítette meg Szatmári György pécsi püspökké való kinevezését. A késő középkori Pécs reneszánsz püspökeinek sorából is kiemelkedő személyiség hatalmából és gazdagságából fakadó szervező és építtető tevékenységével kívánjuk megismertetni olvasóinkat az alábbi írással.

Volterra – az európai alabástrom kultúra egyik fellegvára – 1-2.

A Pécsi Mecsek Kórus tagjaként néhány hete Toscanában járhattam; Volterra város „Puccini” vegyeskara hívott meg egy fesztiválra bennünket. Bár jómagam már jártam e vidéken, mégis izgalommal vártam az újabb „találkozást”, hiszen egészen más turistaként néhány órát egy városban tölteni, mint a falai között lakni napokig.

A Plantagenet család temetkezőhelye a Loire mentén – 1-3.

Az ősz még mindig ideális utazások számára; most Franciaország „virágoskertjébe”, a Loire folyó vidékére látogatunk el. Az utazási irodák hagyományosan a kastélyok (például Blois, Amboise, Chambord, Chenonceaux stb.) sokaságát veszik célba a „legkirályibb folyó” völgyében. Pedig még a legedzettebb érdeklődők – s én talán ezek közé sorolhatom magamat – is „elvesztik a fonalat” a harmadik helyszín után; annyi szalonon, hálótermen, portréképen vezetik át őket.

Ahol követként járt Dante – Duino vára – 1-2.

Előző cikkeimben a szlovén karszt belsejébe kalauzoltam olvasóimat, most annak peremére, az Adria „fölé” utazunk. Nehéz a trieszti Riviera hangulatát szavakkal visszaadni; itt a természet a maga teljességében mutatkozik meg – harmóniáival és ellentéteivel, a fények és árnyékok állandó változásában.

A barlangba rejtett vár – Predjama 1-2.

Olvasóim megszokhatták, hogy egyedülálló helyszínekre kalauzolom őket, s kedvem szerint elsősorban Közép-Európában, hogy bebizonyítsam számukra; egyáltalán nem szükséges egzotikus vidékekre – ráadásul egy vagyonért – utazniuk ahhoz, hogy életre szóló élményhez jussanak, akár természeti, néprajzi vagy műemléki jellegű az érintett nevezetesség.

Szépséges „kertek alatt” a Krka völgyében – 1-3.

Ahogyan olvasóim már évek óta megszokhatták, a nyár közeledtével az utazás(ok)ra készülődőknek igyekszem egyedülálló úti célokat bemutatni – elsősorban olyan térségeket, amelyekről nehéz részletes leírásokat találni. Most Kelet-Szlovéniában a Krka folyó mentén barangolunk.

Hogyan lesz a pármai sonkából bábfigura? – 1-2.

Néhány hete egy múzeumi-egyetemi program keretében Bolognában jártam, s innen jutottam el egy napra a Pó folyótól délre fekvő Parma városába. (Gondolom, rögtön olvasóim eszébe ötlik néhány itteni – ínycsiklandó – fogalom; a világhírű sonka, illetve a sajt; hiszen e városban minden sajtot parmezánnak nevezhetnénk, ha nem tudnánk, hogy természetesen az igazi ezen a néven különleges erjesztéssel és fűszerezéssel készül.)

Élmények közeli s távoli kalandozásokon…

A Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület pécsi klubjának tavaszi programjaiból szemezgetünk a teljesség igénye nélkül, érzékeltetve azt a sokszínűséget és gazdagságot, amelyből e civil szervezet tagjai – mintegy háromszázan – érdeklődésüknek megfelelően válogathatnak áprilistól júliusig.

Kalandozás a Kvarner-öböl mentén – 8-14.

A hídon áthaladtunkkor balra letekintve láthatjuk a szárazföldhöz legközelebb eső világítótornyot; itt mindössze 600 méter a távolság. Kétszáz évvel ezelőtt kialakított kikötőhelyek maradványai vannak a parton; egykor tonhal halászat zajlott itt, majd a kompkikötőt alakították ki. A hídnak „köszönhetően” mára Voz teljesen elnéptelenedett; üres az étterem, hajóroncsok hányódnak a sekély vízen.

Kalandozás a Kvarner-öböl mentén – 1-7.

Az elmúlt hónapokban szerzőtársam, Komlós Attila tollából olvashattak cikksorozatot az Isztriai-félsziget természeti és kultúrtörténeti értékeiről, s arra gondoltam, hátha lapunk olvasóinak egy része szívesen fogadja a folytatást az Adria hazánkhoz legközelebb eső szakaszáról, a Kvarner(Quarnero)-öböl környékéről.

A Tájak-Korok-Múzeumok mozgalom országos napja: 2004. október 2.

Új lendülettel indulnak a második „félév” programjai a Pécsi TKM Klub Egyesület tagjai részére. A nagyszerűen sikerült augusztusi hétnapos svájci utazás után szeptemberben több alkalommal találkozhatnak az érdeklődők. A megszokott előadások sorát Mosonyi Attila (Zsolnay Gyár – Dekor üzemvezető) nyitja, aki az elmúlt 40 év alatt végzett munkájáról, a Zsolnay hagyományok folyamatosságáról „mesél”.

Chillon vára a Genfi-tó partján

A Bodeni-tó után egy másik gyönyörű fekvésű alpesi tó partjára kalauzolom kedves olvasómat. A Genfi-tó (Lac Léman) északi partvidéke Európa, illetve az Alpesek egyik legkultúráltabb régiója; a mára szinte egybenőtt települések felett nagy kiterjedésű szőlők és gyümölcsösök öveznek középkori kastélyokat, udvarházakat és újabb kori villákat, üdülőket.

Piknik a Bodeni-tó két szigetén (Reichenau és Mainau) – 1-2.

A Németország, Ausztria és Svájc között húzódó Bodeni-tó („Sváb tenger”) több vízegységre osztott partvonalának hossza 273 km. A Felső-tó felülete – Konstanz és Bregenz (népmeséink Bergengócia fogalmának „forrása”) között – 46 km hosszú, legszélesebb pontján pedig 14 km széles.

Gyöngyszem a Pó síkságon: Pomposa – 1-2.

Ha az utas Itália délebbi tájai, Róma felé veszi az útját, Velence után két lehetősége nyílik a továbbhaladásra. A rövidebb és gyorsabb útvonal a Padova-Bologna-Firenze autópályán vezet, a hegyvidéken gyönyörű tájakon át, ez azonban az Appenninek emelkedőin a hatalmas kamionforgalom miatt helyenként zsúfolt. A másik lehetőség az Adria nyugati partvidékén nyílik Rimini irányába, keresztezve a Pó folyó deltatorkolatát.



Archívum

Hirdetés