Tillai Gábor | Hetedhéthatár - Part 2
Szerzői archívum

Tillai Gábor

Tillai Gábor írásai: 24
Tillai Gábor

Séta Les Baux-de-Provence műemlékei között

Ha a magyar turista Spanyolország felé veszi útját, meglehetősen hosszú utazásra készülhet fel. Útvonalának jelentős része a Földközi-tenger partvidékén vezet; a francia Riviéra után a Rhone folyó torkolatvidékére érkezik. Pihenésül számtalan látnivaló kínálkozik; Avignon, Arles és Nimes városoktól kezdve a római vízvezetéken (Pont-du-Gard), Glanum ókori romjain át a Luberon hegység vagy a Les Alpilles természeti értékeiig.

Dr. Bezerédy Győző és Biasi Dario halálára

Az elmúlt időszakban két olyan, hozzám közel álló embertől kellett – csupán fizikailag – búcsúznom, akik szellemiségükkel nem csupán az én életemre, de sokan mások szemléletére is jótékony hatással voltak, s emberségük példaként szolgálhat szélesebb kör számára.

A bizánci Pompei: Misztra – 1-2.

Újságunk elkövetkező néhány számában – a közelgő nyári utazások tervezését segítve – honfitársaink által kevésbé ismert kultúrtörténeti helyszínekre kalauzolom olvasóinkat. Lesz olyan közöttük, ahol elegendő egy kis pihenésre megállni és körülnézni a hosszú autózás közepette; máshol több órát is érdemes barangolni ódon romok között.

Dr. Batthyány-Strattmann László – 1-7.

Sorsom úgy hozta, hogy 2003. március 23-án, vasárnap délelőtt részt vehettem a Vatikánban, a Szent Péter Bazilika előtti téren azon a szertartáson, ahol dr. Batthyány-Strattmann Lászlót a boldogok sorába emelte II. János Pál pápa. Szívesen írok majd itteni személyes élményeimről, benyomásaimról is, előbb azonban bemutatnám a – nem kevés tanulsággal szolgáló – életpályát.

Római katonai építkezések a limes mentén – 1-2.

Bár első pillantásra messze esik a címben idézett népdal az ókor világától, mégis gondoljunk csak arra, hogy hozzánk hasonló emberek alakították mindennapi élet- és munkakörülményeiket – még ha katonai keretek között is – majd kétezer évvel ezelőtt itt a Duna mentén. Az utánuk ránk maradt tárgyak nyilvánvalóan kevéssé utalnak az ő lelki- és érzelemvilágukra, holott ennek is ugyanolyan gazdagnak kellett lennie, mint életük egyéb adottságainak.

A termékeny csók nyomában – Szicília 19-24.

Eddig gyakorlatilag a sziget partjai mentén haladtunk szicíliai kalandozásaink során; most lássuk, miben térnek el ettől a szárazföld belső területei. Agrigento ókori városfalán állva búcsúzzunk el a Földközi-tengertől; legközelebb a sziget keleti partján, Cataniánál látjuk meg a Jón-tenger vizét. Bár mára termékennyé varázsolták Agrigento közvetlen környékét; néhány éves szőlő- és olajfaültetvényekkel, gabonatáblákkal, néhány évtizede még meglehetősen kopár, kietlen volt a táj jelentős része.

A termékeny csók nyomában – Szicília 13-18.

A családi temetkezőhelynek szánt épület a muzulmán építészet jegyeit is magán viseli, de tervezésében és dekorációjában bizánci normákat követett. György saját mozaikművészeket és ikonfestőket alkalmazott, s Palermo második leggazdagabb mozaikdíszítésű egyházi épülete maradt ránk. Ehhez a templomhoz kötődik az úgynevezett martorana gyümölcs, amely jellegzetes szicíliai édesség.

A termékeny csók nyomában – Szicília 7-12.

A felvilágosodás korának egyoldalú érdeklődésére jellemző, hogy a 18. századi nagy utazók – közöttük Goethe – figyelmét messze elkerülték a bizánci-arab-normann kultúra kimagasló építészeti alkotásai; ők kizárólag a klasszikus görög-római hagyományokra koncentráltak.

A termékeny csók nyomában – Szicília 1-6.

Az elkövetkező – várhatóan többnyire télies időjárású – hetekben megpróbálom felvázolni az Atya csókjának eredményét; Szicília szigetének értékeit minél több oldalról. Az Etna október végi legújabb kitörése okán sokat hallunk e vidékről; aki azonban alaposabb ismeretekhez szeretne hozzáférni, hamarosan ráébred, hogy magyar nyelvű irodalom szinte alig létezik Szicíliáról.



Archívum

Hirdetés