Antos Árpád | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Antos Árpád

Antos Árpád írásai: 98
Antos Árpád

Hajókirándulás az Al-Dunán

Az egykori Nagy-Magyarország déli határán folyó Duna és környéke nem tartozik a földrajzi Erdélyhez. A táj szépsége és történelmi jelentősége indokolja, hogy felkeressük ezt a vidéket. A Duna az ókortól mindig fontos vízi út volt. Összeköti a Keletet és a Nyugatot. A Kárpát hegylánc déli részét évmilliókkal ezelőtt törte át. A mai Új-Orsova és Turnu Severin között a hegységbe mély folyóvölgyet vájt, alján sűrű sziklazátonyokat hagyott.

A VI. Tüke-díj – 2009

1780. január 21-én írta alá Mária Terézia királynő Pécs Szabad Királyi Város rangjára emelő oklevelét. Pécsett 1997-ben alapítvány alakult azzal a céllal, hogy elismerésben részesítse azokat a pécsi polgárokat, akik a város fejlődéséhez példamutató tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárultak. Pécsett tükéknek nevezték azokat, akiknek az ősei és ők is Pécsett születtek, szőlőjük volt a városban és azt maguk művelték. Ez az elnevezés évszázadokkal ezelőtt alakult ki a „tőke” szóból.

Barangolások Erdélyben 95. – Temesvár

Bármelyik utcán hagyjuk el a Dóm teret, hasonló épületek között haladhatunk. A róla elnevezett utca sarkán Bolyai János szembenéző arcmásának domborműve alatt kétnyelvű bronz táblákon ez olvasható:
„SEMMIBŐL EGY ÚJ MÁS VILÁGOT TEREMTETTEM”

Barangolások Erdélyben 94. – Temesvár

A Hunyadi-kastély, ma a Bánáti Múzeum

1722–1765 között a várat teljesen felújították. Falaiba beépítették a Hunyadi-kastély megmaradt részeit. Vauban-rendszerű, csillag formájú, 9 bástyás vár jött létre 3 kapuval (Erdélyi, Bécsi, és Péterváradi.) Falai alatt a Béga vizével feltöltött sáncárok húzódott. 1738–39-ben pestisjárvány sújtotta a várost, több mint ezer ember esett áldozatául.

Barangolások Erdélyben 93. – Temesvár

Utazásunk első részében Dél-Erdélybe a Bánságba látogatunk. Ezt a vidéket nyugaton a Tisza, északon a Maros, délen az Al-Duna határolja. Keleti oldala a történelmi Erdéllyel határos. Fő célunk az al-dunai hajókirándulás és a monarchia híres fürdőhelyének, Herkulesfürdőnek felkeresése volt. Innen a Szilágyságba látogatunk. Befejezésként ismét Kalotaszegen állunk meg és egyik legszebb templomával ismerkedünk meg.

Barangolások Erdélyben 92. – Voronet

Voronet falu mellett a hagyomány szerint Daniil remete fatemploma és remetelaka állt. Ezeknek ma már nyoma sincs. A község közepén kis dombon Stefan cel Mare fejedelem erődtemplomot emeltetett. A falak már nincsenek meg, de a templom áll. A bejárata feletti felirat szerint 1488. május 26. és szeptember 14. között építették „a jó Isten akaratából és Szent Daniil remete imádsága segítségével”. Alatta a „Szent ölelés” ikonja látható.

Barangolások Erdélyben 91. – Moldovita

A Kárpátok keleti oldalán leereszkedve, gyönyörű erdős tájakon, bükk- és lucfenyők között haladtunk. A gerincről letekintve feltárult előttünk egy völgy, melyben a Moldovita folyó kanyarog. Leérve az azonos nevű falu közelében – ahol a Ciumirna patak a Moldovitába ömlik – a híres kolostorhoz értünk. A XIV. században itt fatemplom állt, melyet Alexander cel Bu fejedelem lebontatott és fallal körülvett kőtemplomot építtetett a helyére.

Barangolások Erdélyben 90. – Moldvai kolostortemplomok

A közel másfélezer méteres magasságból sok hajtűkanyaros úton leereszkedve értünk a Kárpátokon túli Moldva északi területére, Bukovinába. A tájat körös-körül fenyves erdők borítják, hiszen még ezer méteren vagyunk. A hegyeket kanyargós, szűk völgyek szabdalják, az utak mentén kőgörgeteges patakok csobognak.

Barangolások Erdélyben 89. – Máramarosi havasok

A Máramarosi havasok felé folytattuk utazásunkat, hogy átkelve a Keleti-Kárpátok bércein, Moldvában meglátogassunk néhány ortodox kolostort.
Nagy Magyarország egykori határát hatalmas sziklafal alatt, a Bisztricébe ömlő Tatár folyó jelentette. A régi vámház néhány fala még áll.

Barangolások Erdélyben 88. – Máramarossziget

Erdély északi megyéjének központja a Tisza és az Iza folyók öblében fekvő szigeten, az ukrán határ közelében. A szomorúság városának nevezhetjük: a háború előtt ez volt az utolsó magyar város, ahol elbúcsúzhattak hazájuktól az orosz frontra indulók, vagy akiket később fogságba, kényszermunkára vittek a Szovjetunióba.

Barangolások Erdélyben 87. – Bárdfalva, Szaplonca

A községről az előző számunkban írtam. Most képeken mutatom be: Bárdfalva határában – a zsindelytetős, boronafalú házak mellett álló fából faragott Golgota:
Mint a helyiek elmondták: azoknál a házaknál, ahol eladó lány van, az udvaron felállított, leveleitől lecsupaszított fák ágaira zománcedényeket raknak.

Barangolások Erdélyben 86. – Desze, Jód, Bárdfalva

Tűhegyes tornyú temploma 1717-től a község feletti dombot uralja. A Kegyes Paraschiva tiszteletére szentelték fel. Deszkafalára a képeket 1780-ban Radu Munteanu festette. 1996–1998 között az UNESCO támogatásával felújították a képeket. A népiesen naiv festészet különleges hatású képei megszabadulva a gyertyafüst évszázados kormától, ismét élénk színekben tündökölnek.

Barangolások Erdélyben 85. – Nagybánya

A Klastromréten található skanzen hegyes-völgyes tájain tovább sétálva betérhetünk az egyszerű, szegényes falusi portákba. Az épületek falait 20-25 cm vastag gerendákból építették. Ez a borona-falú építési mód kellemes hőmérsékletet biztosít: nyáron hűvös, télen könnyen fűthető. A gerendázat hézagaiba mohát, szénát tömtek, majd a falakat deszkával borították.

Barangolások Erdélyben 84. – Nagybánya

Nagybánya nevezetes arról is, hogy falai között született két neves írónk: Tersánszky Józsi Jenő (1888. szeptember 12. – 1969. június 12., Budapest.) és Németh László (1901. április 18. – 1975. március 3., Budapest). Sajnos szülőházaik már nem állnak.
Nagybányán érdemes felkeresni az Ásványmúzeumot. A környék bányáiból összegyűjtött különleges kőzetek, „bányavirágok” és ritkán előforduló ásványok láthatók. Magyar nyelvű ismertető segíti a látogató eligazodását.

Tüke-díj ötödször Pécsett

Mária Terézia 1780. január 21-én kelt privilégiumlevelében Pécset szabadkirályi városi rangra emelte. Erre emlékezve a Polgári Kör Pécs Egyesület 2003-ban Tüke Alapítványt hozott létre olyan személyek kitüntetésére, akik a város fejlődéséhez példamutató tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárultak.



Archívum

Hirdetés

Legutóbbi hozzászólások