Környey István 1947 és 1972 között huszonöt éven át a pécsi „Nagy Kar” egyik kiemelkedő egyénisége volt, aki magas felkészültségével, ragyogó előadásaival, példamutató erkölcsi-etikai magatartásával nevelte orvostanhallgatóit, orvosait, fiatal tudósait, miközben megteremtette hazánk legnépesebb, máig ható iskoláját, melyből a tanítványok egész sora került vezető állásba itthon és külföldön.