Hetedhéthatár | Hegedüs András
Szerzői archívum

Hegedüs András

Hegedüs András írásai: 34
Hegedüs András

Vladimir Nabokov: Végzetes végjáték (avagy: A Luzsin-védelem)

„Bábok vagyunk az óriási Sakk
éj- s napmezőin, sok piciny alak,
előre-hátra lépve, míg a Sors
megún, kiüt s a sírba visszarak.”

A Paradicsom keresése – gondolatok Le Clézió Körforgás című regényéről

Le Clézió e műve nem könnyű olvasmány. Rengeteg réteg rakódik benne egymásra, rengeteg jelentéstartalom halmozódik fel benne, amelyek számtalan értelmezési lehetőséget adnak az olvasónak. Ideje nem lineárisan folyik, ahogy megszokhattuk.

Betelgeuse

A csillagászok már hosszú ideje remélték, hogy az esemény hamarosan bekövetkezik, mégis váratlanul érte őket, hogy ilyen hamar megtörtént. Mert a „hamarosan” asztrológiai értelemben véve több tízezer évet jelentett.

Szócikkek a Nemlétező Emberek Életrajzi Lexikonából – 8.

Kőmíves Anna (Pornóapáti, 1961. április 1. – Bugyi, 1995. február 20.): modell, táncosnő, playmate (akármit is jelentsen ez), erotikus segédmunkatárs.
Apja, Kőmíves Kupidó kőműves, anyja Rézműves Rozália háztartásbeli parasztasszony.

Umana commedia – gondolatok Umberto Eco: A tegnap szigete művéről

A tegnap szigete az a fajta könyv, ami egy pillanat alatt beszippantja az olvasót, magával ragadó és izgalmas, már-már érzéki. Azonban hamar kiderül az is, hogy nem egy könnyen átlátható világba kerülünk, nem egy kiszámítható és letisztult sakktáblára.

„Szegény fiúk a táborozáskor” – Ray Rigby: A domb

„– Jó! Ami a kiképzést illeti, osszátok be ötvenesével az embereket. Minden csapatnak legyen neve, válasszanak a hősök, csaták, bármi közül, de dobogtassa meg a szívüket. […] Megértettétek? – Miért legyen nevük? – kérdezte Hogun. – Nem egyszerűbb, ha számozzuk őket?

Szócikkek a Nemlétező Emberek Életrajzi Lexikonából – 7.

Fekete Péter, művésznevén: El Chico (Székesfehérvár, 1957. május 8. – Budapest, 1989. április 1.): fotós, filmrendező, bibliofil.
Ismeretlen kubai apa és ismert magyar anya gyermeke.

Barbár erdő

Rufus már napok óta bolyongott az erdőben. A rajtaütés, amit Bran Mak Morn piktjei ellen szerveztek a limesen túlra, csúfos kudarcot szenvedett. Azok a tetovált ördögök minden egyes kavicsot és bokrot ismertek a környéken, ráadásul a köd is segítette őket.

In memoriam Csokiautomata[1]

– Hallotta már Comenius nevét? – kérdezte a Csokiautomata, miközben készségesen hagyta, hogy a szerelő a belsejében babráljon. / – Ki volt az? / – Aki az Orbis pictust írta – magyarázta a Csokiautomata. Nagyon szeretett magyarázni.

Szócikkek a Nemlétező Emberek Életrajzi Lexikonából – 6.

Veréb János (Gégefő, 1911. október 17. – Panamaváros, Panama, 1955. április 1.): biológus, inszektológus, nemzetközi hírű atka-kutató. A Somogy megyei Gégefő községben született.

Az utolsó lépés

Tizenhárom, tizennégy, tizenöt… Kiválóan számolt, ezt mindenki tudta róla. Már az iskolában is jól ment neki a matek, később az egyetemen egyik professzora is azt szerette volna, ha továbbtanul a diploma után, és bekapcsolódik az absztrakt matematika hazai kutatásába.

Az Idő mindent…

Szüleim még
úttörő- (és építő-) táborokba
jártak nyaranta,
Zánkán zakatolt a vonat.
Meg hegyek között, völgyek között.

Miért sír Annipanni?

„– Miért sírsz, Annipanni?
– Azért sírok, mert megfürödtem a tóban, és most nem találom a piros cipőmet, a kék ingemet és a kerek szalmakalapomat.”

Nárcisz pszichéje

Borotválkozni próbáltam, de megvágtam magam. Na igen, végül is mire számítottam tükör nélkül? Sóhajtottam egyet, és visszaültem a priccsre – borostásan is át tudom gondolni, miért kerültem ebbe a szomorú helyzetbe. Én, III. Májussy Narcisszusz, barátaimnak csak Nárcisz.

Szócikkek a Nemlétező Emberek Életrajzi Lexikonából – 5.

Bekő Antal, közismert nevén: Bekő Tóni (Talánsebes, Erdély (ma: Románia), 1950. okt. 7. – Hajakumura, Hokkaidó, Japán, 1984. ápr. 1.): traktoros, autóversenyző, HMCs. Apja, Bekő Barna nagyparaszt volt. Anyja, Tarpa Cili egyszerű gazdasszony.



Archívum

Hirdetés