Kamarás Klára
Hangulatkép
Mint a hajótörött, ki lassacskán kihűl,
és érzi hamarosan elmerül,
de látja még a tovaúszó pallót,
Mit éltünk át
Mit éltünk át mi, ifjúi hévvel
mára öreg nők, agg katonák?
Ki jobbra, ki balra
mint tudatlan, falka
toltunk egy roskadt üres taligát.
Madárijesztő
A borsóföldre állították,
azt védi, őrzi. Karja tárva.
Kalapján dalol egy rigó,
de verebeknek is barátja.
Alkonyi csendélet
Nézd a bukó Nap tűzpiros gömb lett!
Egyszerű, mégis festői ötlet.
Kék a virág s már lehajtja fejét,
Nagypapa a kislegényhez
Hidd el nékem drága kincsem
(így beszél a nagypapa),
valamikor réges-régen
én is voltam kisbaba.
Mindenki elmegy
Elmennek a csúnyák,
meghalnak a hajdani szépek,
itt vannak róluk,
itt a fejemben a képek.
Amikor én gyerek voltam
Amikor én gyerek voltam,
Hitler szólt a rádióban.
Nem értettem, mi az ábra,
Miért beszél kiabálva.
Búcsú a Kalákától – Kaskötő Istvánnak
Jó játék volt! 18 évig
játszottunk nagyon fontosat,
és mellénk álltak, és követtek,
de elfáradtunk ezalatt.
Titok (Jávorka Ágnesnek)
Gyengék vagyunk és sérülékenyek,
de hogy ne lássa rajtunk senki,
öklünket rázzuk a világnak,
büszkén viseljük sebeinket,
Töprengés
Minden nőben lakik egy angyal
s egy közönséges durva is,
amit ha itt leírnék k-val,
a moderátor rám pirít.
Jöttem, s vagyok
Én Pécsről jöttem, több mint hatvan éve
e számomra idegen, bús vidékre,
hol eső után a főtéren is
lehúzta akkoriban cipőmet a sár.
Kétely
Ketrecbe zárt madár
régen megszokta már,
hogy reggel jő az estre,
hull néhány tolla, teste
lassan öregszik s lenne
Munka nélkül
Gondolj majd rám, ha járdád szemetes,
és nincsen, aki helyetted söpörje.
Én még a kutyaszart is felszedem,
Felejtsük el?
Felejtsük el, akár az álmainkat,
mint fáradt éj után, ha hajnalt vártunk ébren,
felejtsük el, mi tartott lázban akkor,
mikor, mint bimbó ring a zsenge ágon,
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások