Hajnal Éva
holnap újra kedd
kedden a madárbolt mellett jöttél haza
vásároltál egy madarat
kilyuggatott stanecliben pátyolgattad hazáig
az öreg kalitkába tetted
Madár
Sólyom József, nyugalmazott köztisztviselő a parkban üldögélt. Szeretett itt. Szerette a csendet és ugyanúgy szerette a madarak ricsajozását. Amióta nyugdíjba ment, ez lett a törzshelye, már sehová sem sietett. Felesége halála óta különösen nem.
segíthetnél
gyakran olyan az éjszaka
mint egy varázsló óriási köpenye
sejtelmes ébenfekete lepel arany gombokkal
a gombok azt suttogják
illat
minden háznak van illata
már a kapuban érzed
átkúszik a falakon
beveszi magát a lépcsőházak idegvégződéseibe
majdnem
majdnem mindent megbeszéltünk már
azt a gyerekkori kirándulást is
amikor a németdombon több fiú azt mondta
milyen hülye vagyok
Anna Ferriero: Talán… Költészet
Ha egyszerűen
vizekről írok,
vagy suttogássá szaggatott alkonyról,
ha régvolt csókokról szól a költemény,
lám, káprázatot festek.
Anna Ferriero verse – Hajnal Éva fordításában
Talán… költészet
Ha egyszerűen
vízekről írok,
vagy suttogássá szaggatott alkonyról,
ha régvolt csókokról szól a költemény
Wisława Szymborska: Távolság
Olyanok voltak mint két idegen.
Gesztusok és szavak nélkül mentek
az úton,
a boltba,
az autójukhoz.
megközelítőleg
megközelítőleg felismerhető vagy
mesés gyerekkorunk seolban suttog
most
felvarrt mellek
szomorú
ma elmesélte a julcsi néni
hogy nem minden kisgyerek egészséges
és aki már nagyon-nagyon beteg
az a dóri házban lakhat az anyukájával
sonkahét
a beszélgetőkörben a peti mellé ültem
mindig így szoktuk
ma a húsvétról beszélgettünk
hogy kinek mit jelent az hogy húsvét
kérdés
az összes nyitott ajtón be kellett volna menned legalább egyszer
még akkor is ha ez lehetetlennek tűnik mint a vízen járás
még bekötött szemmel is jó lett volna belépned
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások