Hajnal Éva
lemerültem
lemerültem
már hét éve három hónapja és öt napja várakozom
néha kiszámolom órában is
ám belátható
hogy ez most túlontúl hosszú fejtörést igényelne
reklám-kollázs
helló
ákos vagyok
hős lovag mondd hová mész
remélem felkészültél
csütörtöktől minden rólad szól
kis anzix
mondatainkból elköltöztek a fecskék
varjúkárogás szaggatja az estét
ágvég vacakol
szunnyad a tűz
ketten
ketten állunk a fülkefényben
köröttünk csilló könnyűség lebeg
s a lengedező szöszsötétbe
belereszketnek a fellegek
tiéd
itt szöszmötöl az alkonyat
mely körberajzol arcokat
kik ismerősök mint a csend
mind itt poroszkál
advent
ismerem az arcodat
ott voltál velem apám temetésén
hideg volt és én nem sírtam
és akkor is
amikor mégsem ütött el az a motoros
látod
rohanj
gombold be a kabátod és szaladj
kulcsaidra nem lesz szükséged többé hajítsd messzire őket
keleti
áporodott szagú a pályaudvar
éhes madarak totojáznak a flaszteren
utasok jönnek mennek közöttük
beszélgetnek bosszankodnak nevetnek
Nem késik
A 8:23-as vonattal érkezett. Nem így tervezte, de lekéste az előzőt, mert annyi mindent kellett még elrendeznie indulás előtt. Rosszul kalkulált az idővel. Semmi baj, gondolta, majd valahogy elfoglalja magát a pályaudvaron. Megvette az Ést, ivott egy kávét, olvasott kicsit és már be is állt a szerelvény.
limonádé
limonádét készítettél nekem
először gondosan belefacsartad a vízbe a citromot
persze a magokat kihalásztad
majd jól elkeverted a cukrot
madaras
tollad hegyén három bánat
örömmadár rá nem szállhat
szárnya árnyas csipkefátyol
átrepül az éjszakádon
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások