Hajnal Éva
Lassú szonett
Eltékozolta szárnyait az éjjel,
tétova tűnődés téblábol haza,
kopott kerti lóca évődik a fénnyel,
Wisława Szymborska: Hiány – Hajnal Éva fordítása
Nem sok hiányzott,
hogy anyám férjhez menjen
a Zduńska Wola-ból származó Mr. Zbigniew B.-hez.
Ha összeházasodtak volna és lenne egy lányuk – nem bújnék a bőrébe.
Nőnek lenni jó…!
Csak az a „pont, pont, pont” ne volna e cím végén – tesszük a megjegyzést, mi hölgyek! Csak ne kéne már gyermekkortól elviselni azt a fura különbségtételt, ami a két nem között adódik, akár egy családon belül is – mondjuk. Ami igaz, igaz: gyerekkorunkban gyakran elhangzott, hogy ez csak egy lány, de AZ, az már GYEREK!
nyolc
gallérod mögött láng a hold
kabátgombjaid csillagok
nyakadba kendőt leng a szél
homlokod ormán nap ragyog
nyom nélkül
komótosan kúszott be a szorongás
apró cseppekben jelent meg
először a kabátján kutakodott
lassan
Kávéillat
Nagyon szeretem a kávé illatát! Ez egy kedves régi emlék miatt van így, szerintem csak ezért hódolok ennek a hóbortnak. Naponta, egyetlen hosszú kávét iszom reggel: cserépbögréből, cukor nélkül, sok hideg tejjel. Gyerekkoromban gyakran kávéztam.
illat
illata minden háznak van
kúszik a falakon
árad a kapuban
lépcsőházak lépcsőfokain
jóllakottan punnyad ücsörög
Elüldögélős
Hajléktalanként leng a szél,
az utcakő is ténfereg,
két gyönge madárlábain
lépked az est, kis fény dereng.
lemerültem
lemerültem
már hét éve három hónapja és öt napja várakozom
néha kiszámolom órában is
ám belátható
hogy ez most túlontúl hosszú fejtörést igényelne
reklám-kollázs
helló
ákos vagyok
hős lovag mondd hová mész
remélem felkészültél
csütörtöktől minden rólad szól
kis anzix
mondatainkból elköltöztek a fecskék
varjúkárogás szaggatja az estét
ágvég vacakol
szunnyad a tűz
ketten
ketten állunk a fülkefényben
köröttünk csilló könnyűség lebeg
s a lengedező szöszsötétbe
belereszketnek a fellegek
tiéd
itt szöszmötöl az alkonyat
mely körberajzol arcokat
kik ismerősök mint a csend
mind itt poroszkál
advent
ismerem az arcodat
ott voltál velem apám temetésén
hideg volt és én nem sírtam
és akkor is
amikor mégsem ütött el az a motoros
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások