Lenkey István
Hazai tájak – hazai emberek
Hazai tájak – hazai emberek címmel rendezett kiállításon mutatkozott be Mohácson a Filmszínház nagy kiállítótermében Repity Aranka (akiről már korábban szóltunk lapunk hasábjain). A kiállításon mintegy félszáz olaj, akvarell, kréta- és ceruzarajzot láthattak az érdeklődők.
Eláraszt a szerelem
Kolbach Ferenc tanár úr neve nemcsak a mohácsi Kisfaludy Gimnázium volt diákjai és szülei körében cseng ismerősen, hanem a térség és az országos német kisebbség körében is. Évtizedeken átnyúló oktató-nevelő munkája mellett a felsorolhatatlan számú, közösségért végzett munkájával is beírta nevét mindazok tudatába, akik valamilyen kapcsolatba kerültek vele mind az irodalom, a művészetek és a társadalmi kapcsolatok révén.
Új kiadvány a mohácsi busójárás történetének kutatásához
Télűző tavaszváró ünnepi hangulatok az egész világon, minden népnél szinte beláthatatlan idők óta vannak, élnek. Ezek némelyike a történelem folyamán nagyobb szerephez jutott, ismertebbé lett. Egy-egy régión belül az is látható, hogy az egymás mellett élő népcsoportok ünnepi szokásai miképpen térnek el, sőt az is, hogy milyen történelmi eseményekhez kapcsolódva újulnak meg újra és újra.
Közösséget szervezett az újhoz
Az alig félévszázadot megélt Tompa Mihály a haza, a nemzet életének egyik legnehezebb korszakának volt a költője, ki a lelket, a kitartás szellemét igyekezett ébren tartani népében, költőtársaiban a Virrasztókban.
Tompa Mihály ébresztése
A maga idejében és halála után, több mint fél évszázadon át a legismertebb és legolvasottabb költőink közé tartozott a 195 éve született Tompa Mihály. Pályája együtt indult Arany Jánossal és Petőfi Sándorral. A nép-nemzeti hármasnak fontos, meghatározó tagja volt. Az 1840-es évektől együtt emlegették őket. Petőfi maga is olyan társnak tekintette, aki beletartozik az „isten-krisztusugyse szép triumvirátus”-ba.
Mátyás király és a fehérvári reneszánsz
Hunyadi Mátyás királlyá választásának 550. évfordulójára emlékeztünk és ezt ünnepeltük 2008-ban. Abban az évben a „Reneszánsz Év” nagyszerű rendezvényei is zajlottak az országban. Székesfehérvárnak kiemelt szerep jutott, mert ez a város öt évszázadon át a magyar király koronázások és temetkezések színhelye volt: 32 királyt és 39 királynét koronáztak itt és 15 uralkodónknak lett a végső nyughelye.
… Nagy fatörzsnek gyönge ága …
A bukovinai táj, múlt és hajdan volt népélet krónikásaként mutatkozik be Lőrincz Gergely. Istensegítsen született egyszerű parasztcsalád gyermekeként. 1941-ben, kilenc évesen került családjával együtt Magyarországra. Alapfokú tanulmányait itt kezdte meg, jó esze és rajzkészsége korán megmutatkozott, mégis kétkezi dolgozó lett. Kisgyerek kora óta szívesen rajzol, fest. Autodidakta módon 25 éves kora óta foglalkozik komolyabban festészettel. Galériákat látogatva mélyítette el képzőművészeti ismereteit.
Grafika és ex libris Debrecenben a rézmetsző diákoktól a második világháborúig
A fametszetről, rézmetszetről való nyomtatás a nyomdászattól függetlenül jött létre, de a nyomdászat elterjedésével vált valójában társadalmilag, történetileg jelentős művészi értékteremtő lehetőséggé. Martin Schongauer (1430-1491), Albrecht Dürer (1471-1528), Lucas Cranach (1472-1553), Andrea Mantegna (1431-1506) korán felismerte e technikák jelentőségét és a bennük rejlő lehetőségeket, amint a művészettörténetből tudjuk, nagyon aktívan használták is.
Protestáns könyvjegyek
A 19-20. század fordulóján vált önálló gyűjtési területté az ex libris, mint megkülönböztetett grafikai műfaj. A kezdeti mindent gyűjtő gyakorlatot rövid időn belül felváltotta a tematikus-gyűjtés kialakulása. A gazdag képi világból nagyon könnyen lehetett egyénre szabott tematikus csoportokat kialakítani. Néhányat példaként kiemelünk ebből a korszakból: régi magyar vagy nemzetközi ex librisek, címeres, vagy csak könyvtáraknak, iskoláknak készült könyvjegyek, stb. Ezek többségükben könyvekből kiáztatva kerültek a gyűjtők kezébe.
Életre kel a néha észrevétlen, közömbösnek tűnő környezet
Július 1-jén lesz tíz éve, hogy Pécsett a Rácz Aladár Közösségi Házban bemutathattam Kedves János festőművész barátunk munkásságának egy szeletét. Az akkori bemutatón részletesen kitértem arra a képzőművészi útra, mely a budapesti szabadiskolai kezdetektől Kolbe Mihály irányításán át addig vezetett. A bemutatott alkotásokról akkor azt mondtam, hogy jól reprezentálják Kedves János alkotói világát. Ma, az itt bemutatott alkotások tovább erősítik bennem mindazt, amit erről az alkotói világról gondoltam, ma is gondolok és érzek.
Kolbe Misi bácsi mohácsi tanítványa: Repity Aranka
Mohácson született és hat éves koráig Mohács-Szigeten a Kormoserdő-i erdészházban élt, s az erdő és a Duna-táj határozta meg életét. Általános iskolai tanulmányait Mohácson, a Külvárosi iskolában végezte. Kolbe Mihály volt a rajztanára, aki felfedezte rajzkészségét, irányította lépéseit, majd felkészítette a pécsi Művészeti Gimnáziumban folytatandó tanulmányokra is.
Múzsák találkozója
– Schiszler Zsolt Bálint Táncoló szavak című verseskötetének bemutatója Pécsett –
A Mohácsról induló költő már kisiskolás korában a Múzsák közelségében élt. A zeneiskolában – apai örökségként – megismerkedett a fúvószene világával, a könyvtáros édesanyja mellett naponta találkozott az irodalommal, s abból is a költők világa állt hozzá a legközelebb. József Attila, Radnóti Miklós, Pilinszky János gondolatvilága, verselési technikája ragadta magával.
Cseh Ágnes Gabriella tűzzománcai és Papp József kerámiái a mohácsi múzeumban
A nagyszámú vendéget köszöntő Ferkov Jakab igazgató bevezetőjében elmondta, hogy az utóbbi időben egyre több kívülről érkező kiállítást mutatnak be a Kanizsai Dorottya Múzeum kamaratermében. A múzeum saját anyagából már nem rendez időszaki kiállítást, csomagolnak és készülnek az új múzeumi épület honfoglalására.
Hagyomány – legenda
Megelőlegezett busójárási hangulatban kezdődött február 8-án az idei busójáráshoz és a miskolci Kocsonya Fesztiválhoz kapcsolódó sajtótájékoztató a mohácsi városháza dísztermében. E két évkezdő fesztivál úgy került egymás mellé, hogy a busók Miskolcon és a Kocsonya fesztiválosok Mohácson mutatkoznak be az idén.
Liptódi példa
Október utolsó napjaiban egy üresen álló szerelőcsarnokban kiállítást rendezett az Ágas-bogas Mohácsi Kézművesek Hagyományőrző Egyesülete, a Liptódon élő Helmut Gallina, és a mohácsi Szigeti Szabó János festőművész, Pusztai Béla és Szabó László István grafikus.
Partnereink
