Márkus László | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Márkus László

Márkus László írásai: 194
Márkus László

Ezek a nyuggerek… (4.)

Eddig úgy gondoltam, hogy a kor előrehaladtával romlik a szem.
De nem.
A napokban rájöttem, hogy sokkal kontrasztosabbnak, színesebbnek látom a világot.

Ezek a nyuggerek… (3.)

Ma bementem a hentesemhez.
A szokásos, szívélyes mosolyával fogadott, mint mindig, ha meglát.
Felajzva mesélem neki, hogy pár napja nyugdíjba mentem.

Ezek a nyuggerek… (2.)

Ezek a nyuggerek…
Mit csinál egy unatkozó, magyar nyugger?
Dőzsöl, kéremszépen!
Dőzsöl a szégyentelen…

Ezek a nyuggerek… (1.)

Némi bánattal átszőtt örömmel tájékoztatom a Tisztelt Nagyérdeműt, hogy mától nyughatatlan nyugdíjasként tengetem mindennapjaimat. A jövőben majd banyatankkal rohangálok és tüntetésekre járok.

game over

mint holmi üstökös húz ívet a félsz
sikoly az agyban
izmok rándulnak görcsbe
az idő álruhát ölt
felrúgva a kontinuitást

Magány

Laptopon kijelzőjén lagymatag sorokat les
és duzzogva ölel, a teltcsípőjű Éj.
Érzi,
Ma nem háljuk el frigyünk,

Én, Hrabal meg Capote

Akár barátok is lehetnénk,
ha térben és időben
egy asztalhoz sodor hármunkat a sors.
Hogy férhetne meg együtt két eltérő világ?

Hrabal szerint…

Ez meg mi a fene?
– ráncolja homlokát Hrabal.
Mi lenne? Sör.
Eeez? – húzza el száját.

Hraballal a Hrabalban

Amikor beléptem a Hrabalba Pécsett,
a pincevendéglőben simogatón átölelt az ételillat.
Nem durván és bántón, mint máshol,

békülés

hallom te is nyugdíjas vagy már
vágott szemével felém Hrabal
először köthetett belém
mióta rácsaptam könyve fedelét

haragban

most félárbocon kedélyem
miközben
kávét szürcsölök
az esti félhomályban
ablakom kitárva félárván lesem
jön-e már kedvesem

Mozart és a kaméleonok

kezemben Capote
asztalomon kávésibrik meg színes karácsonyisüti
az idillből csak én lógok ki
kopottas melegítőben joviális hatvanas

Sínen vagyunk – mondta Gerő, a hídverő

Sínen vagyunk
Azt hogy merre kanyarog
Senki sem sejti
Együtt utazunk a sors koszos vonatán

úton

határtalanságom határait feszegetem
honnan jöttem hová megyek
legyek
vagy ne legyek
ez itt a tét

zsolozsma

zsebemben elfér mindenem
ne hagyj el drága istenem
aki keres aki kutat
mutasd meg annak az utat



Archívum

Hirdetés