Márkus László | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Márkus László

Márkus László írásai: 254
Márkus László

Morfondír

Boldogságon nincsen kilincs,
nyitni-zárni nem lehet.
Szerelem nem lehet bilincs,
nem értitek, emberek?

Kétsorosok

Divatkórság
Mi van? Szájmaszk most a menő?
Megfagyott bennem a velő.
Kiskirályfis
Királyfiknak rossz az álma,
nem vágyhatnak koronára.

Uncsi lett a palacsinta

Néha biz’ magamban sírok,
pedig hittem, én kibírok
négy hetet a karanténban,
hisz nekem ez meg se kottyan.

Fűzfapoézis

Hálát adok, Uram
megéltem e napot,
nem kellett meglátnom
sem mentőst, sem papot.

falatnyi csend

a fűszálon falatnyi csend
míg senki nem jön megpihen
az égre kúszó pirkadat
jeleket küld hogy itt a nap

Május

Ma benyitott a szende május,
virágos köntös, milyen bájos.
Pillantása végig mért,
öregember, mit remélsz?

más ez a tavasz már

más ez a tavasz már
mint az öreg káplán
nem plántál hiú reményt
a barkafakadás belém

Három kétsoros

Menopauza
Legott, ha fényed megkopott,
dizőz légy inkább, ne kokott.

Slapaj
Zugfirkász helyett lehetnél tanár is

Ballada a perifériáról

Nem kértem azt soha, hogy én lehessek,
hogy a magas égből földi porba essek.
De ha már itt vagyok és itt is maradok,
legalább vigyázna rám az angyalom.

Kétsoros triptichon

Dilemma

Orrom piros, folyton csorog, nátha.
Talán majd egy kalapkúra, hátha…

Rigmusok

Gazdasszonyos
Várd kedvesed sztrapacskával!
Csuklik tőle? Csapdosd hátba!

*
Menyecskés
Gyorsan fuss be a bokorba,
Csaba csörög, nem a csorda.

Novella

Amikor felébred a fény,
azonnal elpilled az éj.
Csillagszemeit lehunyja,
álma meseszép novella.

névnapodra

szívem szíveddel dobban
az ajkad mint édes méz
szemed szerelme lángol
fölöttünk mélykék az ég

Ha közelít a lomha éj

Ha közelít a lomha  éj,
csillagsubát terít fölénk.
Járása kissé ingatag,
mellén a holdfény, mint a nap.

Hajnali skicc

Mint színházi fény,
komótosan kúszik a kacér hajnal.
A szemközt páváskodó platán
– mint Ofélia,



Archívum

Hirdetés