Hetedhéthatár | Márkus László
Szerzői archívum

Márkus László

Márkus László írásai: 138
Márkus László

Szinopszis

Selyemszálon leng léted,
szabadon cibálja a sors,
lengedez jobbra, balra.

Ábránd

Korhadt zsalugáteremen
menüettet játszik a szél.
Várom, hogy újra itt teremj

Közös(s) ég

Már-már szinte emberi,
ahogy egy kis csókacsapat
élvezi a friss havat.

(K)útvég

Vágyaim sorra elmaradtak,
miközben megfutottam utam,
míg zihálva célba értem.

Ébredező

Lassan elpihent a város.
A derengő fényben
hálót sző a csönd,

zarándoklét

őszintén élsz
titkaid nincsenek
tán nem is voltak soha
nem számít már
semmi sem

Staccato

Vágyam ma egyedül búvik ágyba,
ábrándos éj kushad szobámban,
zárt szempilláimat hiába feszegeti,

Zűrzavar

Manapság betűim
önálló életre kelnek,
szembeszegülnek
(nyelvi engedetlenség?)

Konstruktivizmus / Kassák Lajosnak

A megpocsékolt múltból
mi mást is üzenhetnél a mának –
jobb lehet a holnap,

Látomások

Mindenhol ott vagyok,
A tavaszban és a nyárban.
Az aranyszínű őszben.
Ott vagyok a télben.

Este

Ma félszegen lopózott szobámba az este,
nem szólt, elvackolt, nyugalmat keresve

Hologramok

Ködlő folyóparton,
a fák között bujkáló hajnal
új képeket vetít.

Esszé

Te szoknyát hordasz,
én pedig nadrágot.
… és ezen belül is

Teremtőnk tenyerén

Szoknyád libbenését követve
megbotlom karcsú árnyékodban.

Villon

Bohém költő, betörő, krakéler, gyilkos?
Külön-külön egyik sem tán,
de egybegyúrva te vagy – a költőkirály.



Archívum

Hirdetés