Nászta Katalin | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Nászta Katalin

Nászta Katalin írásai: 105
Nászta Katalin

Semmit se bánok – Székely Csaba drámája a Rózsavölgyi Szalonban

Székely Csaba maga mondta, színdarabjai írásakor különösen érdeklik a sorstragédiák, a megtépázott, tönkrement egzisztenciák, illetve bármiféle – családi, társadalmi – hatalmi mechanizmus működése, az emberi manipuláció természetrajza. A Semmit se bánok főszereplője az egykori román titkosrendőrség ma már nyugdíjas tagja. De a mű nem az ügynökkérdést tárja fel. Elsősorban a bűn és bűnhődés, a bűn és megbánás témáit járja körül, azt, hogy a diktatúra szolgálattevőjének régi bűnei hogyan hatnak a mára, ha egyszer képes volt beengedni a sötétséget, az benne marad-e örökre.

szerelem

aki magára húzott egy ruhát
bőréhez illőt
annak stílusa szerint jár-kel ezután?

én nem is tudom

a szerelemről
nem lehet írni
minden kísérlet
csorba lesz

Ha kilöki belőled

összetörök
magamban
újra
néma vezényszavakra

Szőrmentén

Különös. Mint aki belelépett valamibe. Halkan. És azt kell mondanom, nagyot csattan. Ha folytatom. De hát lehet ezt el nem mondani? Hogy folyton, mint aki nem akar s nem készül vallani, de vallatóra fogják. S a vége: meg ne írd. Állj le vele, ne sírd el, se ki.

napkezdet

mielőtt betöltenéd fülem a hangoddal
és kimosnál magamból
leírom milyen szokványos volt
ez a reggel is hajnalban, amikor
még villanyt kellett gyújtanom
anyámat kikísérni

bagatell

Csak az ember beszél,
Tudatlan más teremtmény.

Derék keddiek

mi, a kedden születettek
harmadnapos bátorságával
-a szombathoz képest
amikor szüneteltünk-
tele vagyunk jókedvvel
humorral, kacagással

Földön futó idők

jaj, hogy szégyellem, hogy kivándoroltam!
elcsángáltam-é, vagy csak kifutottam
vittem a cókmókot, szinte a hátamon
annyi se volt, mi nyomta volna vállam
jaj, elmenekültem, jaj, mit tettem én!

Molnár Piroska és Jordán Tamás a Rózsavölgyi Szalonban

Arbuzov darabja Kései találkozás címmel került bemutatásra a Rózsavölgyi Szalonban, június 4-én. A szerző a szovjet irodalom jeles és népszerű drámaírója, akinek ez a műve Régimódi történet címet viselt a századforduló előtti színpadra állításokban. Én legalábbis így hallottam róla, így jegyeztem meg, hogy ez egy jól játszható, remek orosz szerző, az Irkutszki történettel is nagy sikereket tudhattak magukénak a műsorra tűző színházak. Ami soha nem megy ki divatból, nem évül el – azok az emberi kapcsolatokról szóló bensőséges történetek, aminek mesteri művelője Arbuzov.

Kései találkozás – a Rózsavölgyi Szalonban június 4-én este

Alekszej Ny. Arbuzov kétszereplős darabja a tisztességben megőszült professzor és páciense kései találkozásának története. Lírai fordulataival, humoros, szerethetően ironikus jeleneteivel – jutalomjáték a színészeknek. 1977-ben jutalomjáték volt Tolnay Klárinak és Mensáros Lászlónak. Negyven évvel később – új fordításban – jutalomjáték Molnár Piroskának és Jordán Tamásnak, akik évek óta kötődnek a Rózsavölgyi Szalonhoz, s nagyon szeretnek együtt játszani. Rendezőként Sándor Pál csatlakozik hozzájuk: így válik a hihetetlen páros hihetetlen hármassá.

Ott lesz a válasz

megfeküdtem a gyomrokat
de nem én
aki bennem lakozást vett
ő az oka –

Nagypéntek mindenkor

Ó, milyen tökéletlenek vagyunk!
Ha megtérünk is, valamit
mindig hátra hagyunk.

Shakespeare: A windsori víg nők – Zalaegerszegen

Csiszár Imre, Kossuth-, Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló művész – színházi rendező állította színpadra Shakespeare: A windsori víg nők című vígjátékát Zalaegerszegen, amit április 5-én mutattak be. Ő a 2017-es, a Thália Színházban megrendezett Vidéki Színházak Fesztiválján legjobb előadás díjával büszkélkedő Ötödik pecsét rendezője is. Most pedig egy harsány, kitűnő hangulatú vígjátékkal ajándékozta meg a közönséget.

Fiúhang

holnap nagy leszek
holnapra felnövök
anyu holnap majd mindig megjövök
apa ingét magamra húzom



Archívum

Hirdetés