Koosán Ildikó | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Koosán Ildikó

Koosán Ildikó írásai: 48
Koosán Ildikó

Triolettek

Szavakból épít támfalat,
körülkeríti álmait,
mert pusztul minden és rohad,
szavakból épít támfalat,

Farsangi dal

Egy fényben úszó téli táj
barátom, ritka, ritka;
a Nap derékig ködben jár,
foghíján fagytarisznya,

Szilveszter

A városban hideg a reggel,
most kél a nap, oszlik a pára,
véres az égbolt, csupa sebhely,
fényből terít leplet magára.

Ave Maria (August Wilhelm Schlegel 1767–1845)

Koosán Ildikó fordítása
A lány pihen – alázat csupán az éke, –
Alkonyatfényben a kunyhó előtt.
Nem tudja, Isten eljegyezte őt,
Békés tűnődés lelke gyönyörűsége.

Élj a percnek!

Örülj a napnak: Ajándéknapod,
öledben e Kincs, pazarolhatod;
áldd az Időd, ha eddig elhozott,
nem tudni, a Sors küld-e Holnapot.

Cathedrale della Vergina Assunta

E dóm nem csupán egy a sok közül,
dísz, pompa, művészet felsőfokon!
szépségsúlya már-már a földre nyom,
érzelem, értelem viharzik belül

Cossante

Vártam a telet hóeséssel, de a hó elmaradt;
Szép, ha hófehér a táj, fodrozó csipkeáradat.
Gyermek várhatja így a havat;
Játékosságra születtem.

Meditáció

Megélt éveim, ha megkeresnek,
játékai leszek
kegyetlen isteneknek,
kísértenek kék-lángú lidérces fények,

Bárzongorista

Az utat leste, meg azt, hogy van e tiszta
hely, egy szakadt plakát nézett vissza,
s a ráfestett vigyor, csomagját, mint féltett
porcelánt kézbe vette.

Járvány 2020

Felbolydult hangyaboly – nézd – a világ,
váratlan fordulat zilálja zűrré a rendet,
fejvesztett káosszá néhol akár; lutri az
emberi élet.

Szeretni ezt a tájat

Nagybánya és környéke tiszteletére – Szonett-koszorú
Fűszál, fények ragyogtak,
Színes harmatcsepp gyöngyök,
Párából szőtt göröngyök
Rejtett kincseim voltak.

Gátszakadás

Megszólítanak Uram, mikor
magányuk ajtaját magukra
zárják, az elhasznált csend
házon kívül reked, túllépve
a törtetés-világon alapjáraton

Szocio-makáma

Szökve a nagyszavak – forgatagából
keresem, melyik utcán, milyen házszám alatt –
nyílik a nagykapun lakat, – s melyik kapualj

Csicser Csibi

Csipp, csipp, egy cserfes kismadár
Csicser Csibi az ágra száll.
Csőrhangfogója nincs neki
Csúcshangerővel zengheti

Lucian Blaga: Liniste – Csend

Olyan végtelen csend vesz körül, hallhatom,
akárha zápor, holdsugár verdesi ablakom.
Bennem
a múltból régi hang ébred,
dal, a vágyról szól, mintha érteném,



Archívum

Hirdetés