Hetedhéthatár | Kovács Alexa
Szerzői archívum

Kovács Alexa

Kovács Alexa írásai: 23
Kovács Alexa

Fagyot fúvó február

Fagyot fúvó február
Megérkezett újra
Csontig hatol szelének
Jeges, csípős ostora.

Interjú Julia Lewis Thomson írónővel

Furcsa, mert 30-án lesz egy éve, hogy a Hetedhéthatár szerzője vagyok. Ez pedig nem jöhetett volna létre anélkül, ha Julia Lewis Thomson írónő nem biztat, hogy próbáljam ki magamat. Hálám jeléül egy vele készített interjút hozok mára.

Fásult fáradtság

Fáradt vagyok
Fáradt a lelkem
Nincs több ok
Hiába keresem.

Fényképalbum

A nő könnyektől fényes szemekkel tekint ki az ablakon, és nézi a hófehér tájat. Mert bizony a két ünnep között a fehér csapadék is megajándékozta a kis város lakóit, ezzel főleg a gyereknek okozva örömet az év utolsó napjaira. Ő maga is szereti a havat.

Interjú Róbert Katalin írónővel

Alexa: Milyen érzésekkel kezdtél a regény megírásának? Róbert Katalin: Nagyon vártam. Az első ötletmagot, amiből kibontakozott ez a regény, még 2015-ben írtam meg, és már akkor éreztem, hogy vissza kell még térnem Róka és Kisherceg történetéhez.

Interjú On Sai írónővel

Varga Bea – írói nevén On Sai – a Könyvmolyképző Kiadó írója. Főleg sci-fi műfajú regényei jelentek meg a kiadó Aranypöttyös sorozatában, de novelláskötet és egy fantasy-ifjúsági romantikus regényt is olvashatnak tőle az érdeklődők. Az utóbbi regény kapcsán, ami az Apa, randizhatok egy lovaggal? címet kapta, tettem fel néhány kérdést az írónőnek.

Ha lehetne telefonálni a mennybe

Számomra a Balaton mindig csak második gondolatként jelentette a magyar tengert. Elsőként a dédnagymamám jutott eszembe róla.
A dédim kedves, mosolygós, szelíd asszony volt.

Nélküled

Egyedül, magányosan
Ágyam helyett agyamban
Rád gondolok titkon drága

Csak csókolj

Téved, aki azt mondja, hogy csókolozni mindig mindenkor ugyanolyan.
Vagy csak tapasztalatlan.
A lényegen nem változtat: minden alkalom csókja más.

Anyák napjára

Édesszülém! Talán nincs ennél szebb megszólítás ma. Hiszen Neked köszönhetem a születés csodáját, a lét egyszerű örömét. Édesanyám! Ma a te napod van. Meg a te anyukádé. Meg az anyukád anyukájáé.

A bennünk lévő szeretet

A kislány vállát lehúzza a nehéz iskolatáska, ahogy az őszi délutánon hazafelé baktat. A gondolatai elkalandoznak, sorra veszi a mai napját, a barátaitól hallott vicceken újra mosolyog. – Te mégis mit nevetsz?

Húsvéti malacságok

Nyugdíjba megy a nyuszika, eljárt a kor felette
Megkéri a malackát, hogy ugorjon be helyette

Ami/aki fontos nekem…

Drágám, az igazán fontos dolgokat igazából nem láthatod. Nem látod a törődést, mégis tapasztalod, egy mosolyban, egy egyszerű kérdésben, vagy egy kedves bókban is ott van. A tudat, hogy törődnek veled, része az életednek.

Hála

„Miért vagyok hálás?” Pont a napokban gondolkodtam el ezen a kérdésen, és rájöttem, hogy már a legalapvetőbb dologért is hálás vagyok: Azért, mert élek. Azért, mert képes vagyok lélegezni, kiszállni reggel az ágyból, megenni a reggelimet, aztán elmenni iskolába.

Légy boldog… élj!

Ne keress a „meddig…?”-re választ
Ha örökké ezen agyalsz, belefáradsz



Archívum

Hirdetés