Kő-Szabó Imre
Híd az emberek között
Az a pici „emberpalánta”, amikor a világra jön és életjelt ad magáról, azt kiálltja: – Oá! Oá! Oá! Hosszú az út a sírástól a beszédig. Egyelőre ennyit tud tenni, aztán ahogy értelme nyiladozik a világra, figyel a hangra, a fényre, a mozgásra. Majd elkezd gügyögni, mondhatjuk úgy is – kommunikálni.
„Eltűnnek a napok, múlik az év”
A múlandóság! – Egy szó, amely nem csal az ember arcára mosolyt. Ha csak kiejtjük, mindjárt tisztába vagyunk vele, hogy ez a valami, nem tart sokáig, elmúlik, eltűnik. Azért a múlandóságnak van egy könnyebb létezése. Mert, ha elmúlik a fejfájásunk, haragunk, rosszullétünk, megkönnyebbülünk.
Sok kis malac
Már este volt, amikor Regős Péter hazaért a napi fuvarból. A helyi téesznél dolgozott, mint sofőr, de a gazdaság kölcsön adta a tejipar itteni cégéhez. Reggelente ő gyűjtötte be a tejet a környező gazdaságokból. Ezen a gépkocsin, mint sofőrök, ketten voltak.
Mindig csak pozitívan!
„Aki képességeiben bízik, nyer. Aki nem képes napi módon legyőzni a félelmet, még nem tanulta meg az élet első leckéjét.” (kínai mondás) Z. Gábor az érettségi után a villanyszerelő szakmát tanulta meg. Apját követte ebben a szakmában, hiszen már gyerekkorában az „öreg” vitte magával a helyszíni szerelésekhez.
Ismételten új pillanatképek
Egy szerdai napon utaztam a Nyugati pályaudvarról Vácra. A zsúfoltság már megszokottá vált, hiszen a MÁV legforgalmasabb vonalszakasza, amely Szobig terjed. Vácra érkezve arra lettem figyelmes, hogy egy magas, fiatal apuka irányításával négy fiú szállt le a vonatról.
Megszenvedett jogosítvány
Kora este volt, amikor Kovács Sándor elnök, hazaért a téeszből. Komótosan levetkőzött, többször szólította az asszonyt: – Juli, megjöttem! – de választ nem kapott rá. Bement a konyhába, hogy vacsora után nézzen. Mindent rendben megtalált, asztalhoz ült és enni kezdett.
Nagy Szó, az ENERGIA!
Meg kell állapítanunk, hogy véges világban élünk, véges az időnk és véges az energiánk. Az ember, aki hús-vér, egy test, ennek összetétele tudományosan is 5 % anyag és 95 % energia. Ezt az energiát használjuk fel, mindenre.
„Hát hogymint vagytok otthon, Pistikém?”
Otthonra vágyott, egy olyan csendes zugra, ahol nincs más csak maga. Az tudja igazán ennek hiányát, aki csak úgy él a nagyvilágban. Megy erre, arra, de biztos lakás nincs számára. Már meg is bánta, hogy úgy döntött, eljön otthonról, mert az már nem az ő otthona. Ott csak egy megtűrt személy, akit kerülget a volt feleség.
Pillanatképek
A múlt század közepén a lezajlott tanácstagi választásokat mindig nagy előkészítő munka előzte meg. Erre azért volt szükség, hogy a Hazafias Nép Front jelöltjei győztesen kerüljenek ki a választásokból.
Szalóki Sándor, a kovács
Szalóki Sándor az apja első házasságából született. Egyetlen gyermek volt a családban, akit mint fiúgyermeket, szigorú rend szerint neveltek és szerettek. Harminc éves volt, amikor apja megözvegyült. Nehezen viselte el édesanyja elvesztését. Pedig már nem volt gyerek, de a halál nem egy szerény eset, amelyet csak úgy megemlít az ember. Ketten éltek egy darabig, amikor az öreg úgy döntött, megnősül és asszonyt hoz a házhoz. Ebből az új házasságból két gyerek született, egy leány, meg egy fiú.
Mindig csak megyünk, megyünk, valahová
A vándorlás, menekülés, szinte egyidős az emberrel. Valami belső erő, kényszer motiválja az egyént, hogy tovább menjen, vándoroljon, esetleg meneküljön. Persze természetes reagálás arra az állapotra, ha nem érzem jól magam azon a helyen, vagy éppen meguntam, változtatni akarok rajta. Ez utóbbinál nincs kényszerhelyzet.
Halál négy keréken
Ma Magyarország útjain közel három és félmillió személygépkocsi és többszázezer teherautó rója kilométereit, szinte naponta. Az úthálózatot tekintve a harmincegyezer kilométerre jutó gépjármű, ha „eloszlásában” azt a fajta optimumot akarnánk elérni, hogy minden kilométerre jusson autó, akkor egy kilométeres szakaszra száztíz autó jutna.
Vendéglátói mustra
Jocó úgy mozgott Fehérváron a városban, mintha ezer éve, István király óta bolyongott volna a régi várfalak, fogadók között és évszázadok különböző borainak ízét hordozná nyelve alatt. A nagy székesegyház előtti kockaköveken botladozva rójuk utunkat a közeli, régi vármegyére keresztelt utca közepén, a pincébe meghívandó, sem borozónak, sem étteremnek nem mondható búfelejtőbe.
Azok a nyári napok
A nyár nem más, csak egy évszak, így egyszerűen. Mert felosztották az évet négy évszakra. Ezt csillagászati és meteorológiai megfigyelések alapozták meg. Érdekes a sorrend, mert mindig ezzel kezdik: – tavasz (ez a kezdet, az éledés), – aztán a nyár (a legmelegebb évszak, amelyben a növények kifejlődnek és termést érlelnek), – majd következik az ősz (a betakarítás ideje) – és végül a tél (a természet pihenése).
A füredi bőrönd
Az öreg betöltötte a hetvenötöt, a mama csak hatvanhárom volt. Mind a ketten szívbetegek. Ez az élet fintora lehetett, vagy talán a sors, a közös kezelés miatt döntött úgy: a betegségük legyen egyforma! Így mind a ketten megjárták a Budapesti Városmajori Szív- és Érsebészet bugyrait, majd gyógyultan utókezelésre szorultan, távoztak.
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások