Hetedhéthatár | Zalán Máté Sándor
Szerzői archívum

Zalán Máté Sándor

Zalán Máté Sándor írásai: 40
Zalán Máté Sándor

Teremtés

ott voltam
mikor elkezdődött
annyiszor találkoztunk már
árnyas erdőben
lovon jöttél elém

Tagadás

látom
tűzön átiramolt
szarvasokként
bőgtök a holdfényben

Hurokhang

Honnét indulok,
oda érkezem.
Egy helyben élem
életem.

Mozgás

magammal hoztam
a távolodást
elvágyódik
ami történt

Sziszüfosz imája

Add meg nekem a követ,
felviszem a hegyre.
Mindennapi terhemet
hadd tegyem helyére.

Két angyal

emelkedsz
vezet hiányod
egek mögé
dalolod mentségeidet
áttöröd a menny talapzatát

Vonatsors

Vonatmagányban száll a sínen éltem.
Robogva, futva dől a táj a számba,
ütemre kattog minden perce bennem

Otthonod

ez a táj
nem neked készült
de felfogható otthonodként

Fákkal nőni együtt

egyetlen előzményem
a gyümölcsösben
földre hullott alma

Vissza-vissza

vissza-visszaigyekszem
önmagamba látni
körök közepébe
eltévedni végül

Mélység és fenség / Avagy emlékezés a Bükk-hegységre

Fent a magasban
szürke a szikla,
lent a homályban
hűvös a lába.

Altató

Kivilágított dobozban
Ülök csöndesen.
Nem mozdul semmi
szívemen.

Angyal

A halhatatlan pillanat
ragyogásában
az örökkévalóság
mulandó tökélyének
angyalszemeként forogsz

Földhöz ragadt kényszerek

Földhöz ragadt kényszerek kényszerítenek.
Kihunytak már a tarka képzetek.
Szárnyam sutba vetve esdekel

Téli vers

Nem virágzik semmi bennem,
a szobám az egész világ.
Kevesebbet kéne ennem.



Archívum

Hirdetés