Pődör György
Szalamandrák aranya
Selmecbánya, a bányászok földje
Nem legenda, volt itt valódi aranykor,
és nem csupán gyíkok hátán hagyta por,
írás említi, nem csupán szóbeszéd,
hogy pásztorok vették ennek jó neszét.
Tavaszi virág-szimfónia
Nyitányként kikandikált a hóvirág,
körüle hófödte még a jó világ,
szép szárölelő, zöld lepellevele
tavasz fehér tisztaságot fed vele.
Az első után ott a többi, gyorsan,
Húsvéti üzenet
Ne félj,
ha arcodon júdások csókja,
ma gyakran rányálazzák jókra,
nem harminc ezüst, csupán érdek,
bár mosta kezeit a vétek.
Lesz idő, hogy már nem fáj nagyon,
A király kincses ládikája / Újbánya
Madaras ölén szelíden egyesül
két kis patak vízével a nagy Garam
hol békén él őz, hiúz, sas, vadgalamb,
és a múlt békés emlékké nemesül.
A fekete galamb immár egyedül
csőrében már nem csillog semmi arany,
Atlantisz titkai
Talán legenda, talán mégis csak igaz,
titkát lepecsételte idő-viasz,
elnyelte Özönvíz vagy az óceán,
Poszeidónnal őrzi sok hableány.
Lehet, hogy tanmese, amit írt Platón,
de oly hitelesen, kornak bíztatón,
Márciusi episztola
Bátran lelkesedj fiatal Barátom,
legyen egy kis trikolor a kabáton,
tiszteleted attól még nem lesz nagyobb,
ha egész lobogót magadra szabod!
Katalin-triptichon
A történet lehet, hogy legenda csupán,
hogyan élt s halt a ciprusi királyleány.
Hite nagy volt, műveltsége tudós-humán,
ötven tudósból nem tagadta meg sehány.
Esteledő
Már kiült az égi kispadra az est,
pipafüst felhőket fúj, mint a vének.
Emléket szellent a csönd, hősi ének
mítoszát bíbor színnel égaljra fest.
Évszakmegváltás
Lassan fogy a tél hatalma,
friss levegőt kortyol a jég.
Könny lesz a dér riadalma,
kéményfüstöt kontyol a szél,
A fagy marka lazul, elereszt.
Távolt méreget a visszhang,
Csokor helyett Valentinra
Romantika vagy egynapos őrület,
talányos is vagy miatta február.
virágboltjaidban nagy a csődület,
festett szívek szavak frázis-ruhatár.
Madarak még nem hangolják csőrüket,
Téldúdoló
Sej télben fagyban
bokornak a kökény
haj de szép gyöngye
Sej most a Napnak
nem meleg a fénye
haj de még gyönge
Jégvarázs / tejkvarc
Minden hófödte hegycsúcs az égre néz,
ahol a Végtelen Tejutat porolt,
és ösvényén sok csillag az űrzenész,
jégbarlangban kincset keres sok kobold.
Fagyott világban kutatott sok merész
remélt szép talizmánkövekért loholt,
Kultúra szirmai
A költő versszirmokkal kergetőzik,
kora tavaszától a megélt őszig,
soraira telén hull hótakaró,
amit szívével olvaszt az olvasó.
Világ elé tárja magát: – Nézd! Íme
létem mélye, nem csupán a felszíne.
Újévi pantun
Gyorsan szaladnak az évek
kódolt remény minden kezdés
holnap fejthetetlen réteg
jel nincs csupán csalfa sejtés
kódolt remény minden kezdés
álmodni még tud a nyomor
Tükörszonett
a férfi
veled hajdan a Duna mosott össze
egy diák-ábrándos nyári délután
talán kissé gyáván óvatos-bután
csupán kézfogásig jutottunk őszre
Partnereink
