Vörös Viktória, Author at Hetedhéthatár • Oldal 2 a 5-ből
Szerzői archívum

Vörös Viktória

Vörös Viktória írásai: 64
Vörös Viktória

Zrínyi 400

1620. május 3-án született Csáktornyán, délvidéki grófi családban a magyar barokk irodalom főalakja, költő-hadvezér-politikusa. Nem a könnyed, olaszos barokk stílus, hanem a fajsúlyos témák szerzője: Mátyás király életéről való elmélkedést ír, benne a nemzeti király alakját állítja példának a török uralmának alkonyán.

Esőtáncot lejt

Esőtáncot lejt a lélek
ablakon örömkönnyek csorognak
madarak hallgatják a zengő zenéket
égi petárdák ropognak
felhők kárpitja széthasad

A szegény kisgyermek és a Bús férfi panaszai között – 100 éve jelent meg Kosztolányi Dezső Kenyér és bor című kötete 

Kosztolányi Dezső 16 évesen már publikált mint költő. Első kötetkísérlete, a Négy fal között (1907) után 1910-ben A szegény kisgyermek panaszai szereplírai hangütésével a szélesebb olvasóközönségre is rátalált. A Nyugatban Ady Új versek-kötetét keményen bírálta, miközben Ady a valódi élmény hiányát vetette az ő szemére.

Vándordal

Megbolydult lélek ballagtában
sugárútba szánt kerteket
Visszafelé tekintő fák lombjában
elrejti a táguló lépteket

Euphorion este

Erdő folyja körül az alkonyi tájat
egy fénysáv iramot ad a létezésnek
suttogó vonatzaj és harsogó tücsök
így teljes május szimfóniája

Borbolya-varázslat

Bimbó pattan
jajt kiált felfelé
kéz duzzad
kar renyhül
lehúzza virággal teli ág

Szent György-nap

Porból
göröngyből
gyökér erez földdé
termőre olt a tavasz kése

Tavaszi áldozat

Hömpölyög a tavaszon át
ez a koraszülött idő
Egymásba fordulnak az évszakok
jégcsipke tép sziromruhát

Mezzaninos ház

Tüskeerdőn átjut
megszelídít ösvényt
keze gépen rajzol egy
titkos világot
ahol szárnyaló a gondolat

„Mert a műveltség valóban hősiesség” – Márai Sándor

Márai Sándor születésének 120. évfordulóján verssorai és aforizmatikus mondatai idéződnek fel az olvasóban. Fényképeiről fáradt tekintete, petyhüdt – ahogy ő írta, szász őseitől örökölt – szemei néznek ránk. És felmerül egy hely: a mindig nagybetűs Város, Kassa, annak helyszínei, ahonnan elindult a magyar polgári irodalom nagy vándora napnyugati őrjáratára 1900. április 11-én.

Nagypénteki imádság

Az ünnep oltárán
terítő az ég
gyertyái
ragyogó csillagok

Magánirodalmaink – irodalmi parányok

Egy köszöntő vers, munkahelyi búcsúztatóra készült verses-képes napló, kis „üzi” az asztalon vagy a hűtőmágnes alatt – mindennapi kiadatlan irodalmi eledelünk. Mind egy-egy szeretet-megnyilvánulás. Már a szépirodalom területére visz, ugyanakkor az irodalom határterületéhez sorolható az ex libris („míves tulajdonjegy”), dedikáció – sokszor pénzben is kifejezhető értéket képviselő gyűjtési tárgyak.

Magyar Miklós: Megszületett Guillaume Apollinaire első képversének magyar fordítása

A Kalligrammák (1918) Apollinaire második és egyben utolsó nagy verseskötete. Apollinaire első kalligrammának nevezett képverse 1914 júniusából való, ám magyar fordításban mind a mai napig nem jelent meg. Éppen ezért becses számomra a vers magyar változata, amelyet Vörös Viktória költőnő bocsátott rendelkezésemre készülő Apollinaire monográfiám számára.

Repülés örökké

Repülés örökké
egek a talpon mint sífuló léce
visszájáról a látható világ
nem is borzongató

Holdig emelt fátyol

Az Úr adjon erőt a szépséghez
aminek szökőkútja az igazság
Bordás vetésen szalad a fagy
könnyé válik napderültével



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS