Karádi Kázmér | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Karádi Kázmér

Karádi Kázmér írásai: 83
Karádi Kázmér

Róma császára

Halld jaj-szavát a városnak!
Róma trónján új zsarnok ül.
A tömeg kiszolgálta a régit,

Szikla

Esős kert sziklája,
Holdfény a múzsája
Fekszik csendben,
Búsan, bölcsen,

Apró örömök

Mélázni a réten,
Az éji csillagok,
A sár, az avar illata,
A Nap heve, a hideg csókja,

Szfinx

Álltál-e már a Szfinx előtt?
Ki nem ad tanácsot,
Elrévedve néz téged.
Kérdésére van-e válaszod?

Szíved

Szíved víztükör,
Szikrázik benne
Más világok tiszta árnya.
Szíved visszhang

Késő ősz

Ködtől füstös napokat
Ölel a bágyadtan hulló napfény,
Elmossa a színeket az eső játéka

Áljapán versek

Kismadár fészkel az ágon,
Dalt dúdolok a mocsárnak,
Engedje vissza a lányom.

Kakadu blues

Hej, Mr. Kakadu!
Merre jársz?
Dalod hova száll,
S hol szeged meg a világ
Szabályát?

Modern Villon

Kétfilteres élet,
Beton aroma,
Instant lóvé
Melyből nem sokra
Futja.

Fehér vászon

Ecsetem az élet,
Festékem egy őszinte
Könnycsepp,
A mosoly ölelése

Kubista vers

Élek görbe tükre
Szilánk darabokból
Újraformált arc
Tündöklik benne.

Az ifjú Villon / Az öreg Villon

Számomra nincsen Más-világ,
Itt e földön élem életem.
Rongyosan, mocskosan, bolhásan,
Kitárva két kezem

Rólad

Szemedben a tenger csillog,
Szádon játszik egy lágy mosoly,
Arcod gyönyörű völgyében
Szerelmesen barangolok

Miről írjak?

A törékeny múltról,
Az apró robbanásról
Miből kisarjadt a világ,
A szerelmek ízéről,
A porladó csontokról,

Hiányzol

Kórházban fekszel,
Üres a nappali,
S a falak ásítanak



Archívum

Hirdetés