Jéki László
Elhunyt Stephen Hawking
Jéki László fizikus szerzőtársunk és barátunk 2007. július 6-ai megjelenéssel írt Stephen Hawkingról a nyomtatott Hetedhéthatár XI. évfolyama 7. számában. Mivel 2009 áprilisában eltávozott közülünk, az Égi szerkesztőség tagja lett, így az akkori írásával búcsúztatjuk a 76 éves korában elhunyt Hawking professzort.
Fánkot kelesztünk
A fánk története a középkorra nyúlik vissza. Felfedezése, mint a legtöbb éteké, a véletlennek köszönhető. Állítólag egy bécsi pék özvegye valakinek a fejéhez akart vágni egy darab kenyértésztát, de az célt és irányt tévesztve véletlenül olyan lábasba esett bele, melyben éppen zsír forrt. A történet igaza persze nehezen lenne ma már bizonyítható.
A Science listája 2008 – Fontos tudományos felfedezések
A világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Science a korábbi évek gyakorlatát követve most is egy tízes listába foglalta az elmúlt év legfontosabbnak tartott tudományos felfedezéseit.
Boldogságterjedés és öngyógyító gumi
A boldogság gyorsabban terjed a boldogtalanságnál és a pénznél is nagyobb hatással van életünkre. A gazdasági válság miatt egyre romló hangulatban jó tudni, hogy amerikai kutatók szerint sokat javít saját közérzetünkön, ha minél több boldog emberrel vagyunk közelebbi-távolabbi kapcsolatban. Az egyén boldogságában kulcsszerepe van a többiek boldogságának.
IgNobel-díjak – 2008
Idén már a 18. alkalommal ítélték oda az IgNobel-díjakat, átadásukra a Harvard Egyetemen került sor. A név szellemes angol szójáték, a Nobel és az ignoble – alantas, nem nemesi származású szavak felhasználásával született. Az IgNobel díjazottai olyan eredményeket értek el, amelyeken először nevetünk, de később gondolkodóba esünk. A díjjal a szokatlanra irányítják a figyelmet, a képzelőerőt ismerik el, egyúttal érdeklődést akarnak kelteni a tudomány iránt.
Fizikai és kémiai Nobel-díjasok
Idén a fizikai Nobel-díjat fele részben Yoichiro Nambu (87) japán származású amerikai kutatónak, a Chicagói Egyetem emeritus professzorának ítélték oda, a másik fél részt megosztva kapta Makoto Kobayashi (64), a japán Tsukuba nagyenergiás gyorsító kutatóközpont emeritus professzora és Toshihide Maskawa (68), a Kyotói Egyetem emeritus professzora.
LHC – a nagy hadron ütköztető a genfi CERN-ben (3. rész)
Legutóbb bemutattuk a részecskefizika eddigi kísérleti eredményeit jól leíró Standard Modellt. A Standard Modellnek több kiterjesztését is kidolgozták, részsikerek születtek az alapvető kölcsönhatások egységes elméletének a kidolgozásában is. Az új elméletek eddig nem ismert részecskék sokaságának a létezésével számolnak.
LHC – a nagy hadron ütköztető a genfi CERN-ben (2. rész)
Legutóbb bemutattuk a genfi részecskefizikai kutatóközpont, a CERN új szupergyorsítóját, a nagy hadron ütköztetőt (LHC). Ezúttal a tervezett fizikai vizsgálatok alapkérdéseiről adunk rövid összefoglalót.
LHC – a nagy hadron ütköztető a genfi CERN-ben (1. rész)
Már csak néhány hét van hátra és megkezdődnek a fizikai kísérletek a világ vadonatúj, legnagyobb részecskegyorsítójánál a genfi részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben.
Fizikai érdekességek: mikrorobotok, átlátszó napelemek, hidrofonok
Fantasztikus, parányi mikrorobotok mozognak egymástól függetlenül, majd minden látható irányítás nélkül különböző szerkezetekbe állnak össze. A korábbiaknál százszor kisebb robotok az amerikai Duke Egyetemen tíz éve folyó kutatások eredményei, fizikusok, mérnökök mellett matematikusok is dolgoztak a programon. A biológusok pedig már a robotok munkára fogására készülnek: nanocsöveket akarnak velük idegsejtekbe juttatni.
Fizikai érdekességek: festés, evés, látás
Az elmúlt fél évben a sötét anyag és sötét energia sötét titkaiba igyekeztünk bevezetni az olvasót. A sorozat végére érve joggal támadhatott az a benyomásuk, hogy az óriási erőfeszítések ellenére nem lettünk sokkal okosabbak, a kutatók nem találtak választ a világegyetem létezésének alapkérdéseire, egyelőre (?).
Sötét anyag – sötét energia (6. rész)
A 6. résszel most véget ér a sorozat, amelyben a modern fizika egyik legnagyobb problémájába igyekeztünk beavatni az olvasót.
Sötét anyag – sötét energia (5. rész)
A sorozat 1–4. részeiben bemutattuk a sötét anyag lehetséges alkotórészeit és a megismerésükre indított fizikai kísérleteket. A sötét anyag után most megkezdjük a sötét energia bemutatását.
Sötét anyag – sötét energia (4. rész)
A sorozat 1. részében bemutattuk a sötét anyag lehetséges alkotórészeit és a megismerésükre indított fizikai kísérletek egy részét. A 2. részben folytattuk a feltételezett WIMP (Weakly Interacting Massive Particle, gyengén kölcsönható, tömeggel rendelkező) elemi részecskék kimutatására törekvő többi kísérlet ismertetését. A földi mérések után a 2. és 3. részben az égi jelek keresését mutattuk be.
Sötét anyag – sötét energia (3. rész)
A sorozat 1. részében bemutattuk a sötét anyag lehetséges alkotórészeit és a megismerésükre indított fizikai kísérletek egy részét. A 2. részben folytattuk a feltételezett WIMP (Weakly Interacting Massive Particle, gyengén kölcsönható, tömeggel rendelkező) elemi részecskék kimutatására törekvő többi kísérlet ismertetését. A földi mérések után megkezdtük az égi jelek keresésének ismertetését, ezt folytatjuk most.
Partnereink
