Jéki László | Hetedhéthatár - Part 2
Szerzői archívum

Jéki László

Jéki László írásai: 128
Jéki László

Sötét anyag – sötét energia (2. rész)

A sorozat 1. részében bemutattuk a sötét anyag lehetséges alkotórészeit és a megismerésükre indított fizikai kísérletek egy részét. A 2. részben folytatjuk a feltételezett WIMP (Weakly Interacting Massive Particle, gyengén kölcsönható, tömeggel rendelkező) elemi részecskék kimutatására törekvő többi kísérlet bemutatását.

Sötét anyag – sötét energia (1. rész)

Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Mértékadó becslések szerint a világegyetem anyagának mintegy 22%-a sötét anyag. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően.

IgNobel-díjak

A Nobel-díjak odaítélése előtti a héten az IgNobel-díjakat már át is adták a Harvard Egyetemen. A meghökkentető, nevettető, majd elgondolkodtató díjak sorában az orvosi díj nyertese sok adat elemzése után felismerte, hogy minél több kardot nyel le egyszerre a művész, annál nagyobb a sérülés veszélye.

Nobel-díjak: orvosi-élettani, fizikai, kémiai

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat Mario R. Capecchi, Sir Martin J. Evans és Oliver Smithies kapta megosztva „embrionális őssejtek felhasználásával egereken végrehajtott speciális génmódosítások elveinek felfedezéséért”.

Magnetárok – mágneses csillagok

A történet egy furcsa, korábban sohasem észlelt természeti jelenségsorozat megfigyelésével kezdődött. 1979. március 5-én amerikai és szovjet űrszondák sora kéttized másodperc ideig rendkívül nagyenergiájú, ún. kemény gamma-sugárzást észlelt, ez a sugárzás százszor erősebb volt a korábban mért legintenzívebb sugárzásnál.

Protonos és szénionos besugárzás

Antirészecskék is szerepet kaphatnak majd a daganatok sugárterápiájában, az első sikeres biológiai laborkísérleteket a genfi nemzetközi részecskefizikai kutatóközpont, a CERN antiproton lassítójánál végezték.

Darwinizmus vagy intelligens tervezés?

Ha a pusztában egy órát találunk, akkor elkerülhetetlenül arra kell következtetnünk, hogy volt egy készítője, aki valahol, valamikor megtervezte és létrehozta. Ezzel, William Paley 1800-ban megfogalmazott gondolatmenetével indítja tanulmányát Nicholas Humphrey*. Az élőlények esetében a természetes kiválasztódás vak folyamatával minden megmagyarázható, nincs szükség tervező feltételezésére.

Hawking professzor és a súlytalanság

Zéró gravitációs, ún. parabolarepülésre indult április 26-án Stephen Hawking, a világ egyik legismertebb fizikusa. A rövid időre súlytalanságot létrehozó repülést Hawking súlyos betegsége tette igazán különlegessé.

Napenergia-hasznosítás – 2.

Sokfelé használják a napenergiát közvetlenül hőtermelésre, de aránya csak néhány országban, pl. Cipruson és Izraelben jelentős. Napsugarakkal mintegy 200 Celsius-fokra lehet hevíteni egy folyadékot, a sugarakat parabolatükrökkel koncentrálva 650 foknál magasabb hőmérséklet is elérhető.

Napenergia-hasznosítás – 1.

Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amit a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, hővé, ezért nem is játszik egyelőre meghatározó szerepet energiamérlegünkben.

Nanoújdonságok – a törpék világában

Alig húsz éve csodálatos új világ kapuit nyitotta ki a tudomány, a törpék világáét. Nem Hófehérke hét törpéjét keltették életre, az élettelen természetben találtak fantasztikus képességgel bíró törpékre. Méretük jellemzésére a tudomány régi szokásának megfelelően görög nevet adtak, a nano szó jelentése törpe.

Már valóság: metaanyagok és teleportálás

A modern fizika lépésről lépésre lehetővé teszi legmerészebb álmaink beteljesítését. Olyan dolgok váltak lehetségessé, amelyekre eddig csak a mesék varázslói vagy a tudományos-fantasztikus történetek, filmek hősei voltak képesek. Ki ne szeretne például időnként láthatatlanná válni? Ok több is lehet rá, események láthatatlan résztvevőiként titkokat leshetünk ki, és a láthatatlanná válás a szégyenkezés miatti elbujdosás helyett is jó megoldás lehet.

Milyen eredményeket várnak a tudósok 2056-ig?

Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők.

IgNobel-díjak – 2006

Év eleji vigasságul ismét az IgNobel díjak bemutatását kínáljuk. A név szellemes angol szójáték, a Nobel és az ignoble – alantas, nem nemesi származású szavak felhasználásával született.

Nobel-díjak – 2006

A fizikai Nobel-díjat John. C. Mather és George F. Smoot amerikai fizikusoknak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia „a világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának a felfedezéséért”.



Archívum

Hirdetés