Juhani Nagy János | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Juhani Nagy János

Juhani Nagy János írásai: 29
Juhani Nagy János

Nagib Mahfúz halálára – Az arab irodalom egyetlen Nobel-díjasa

2006 augusztusában elhunyt Nagib Mahfúz arab nyelvű egyiptomi író, a fáraók országának legünnepeltebb vezető szellemisége, az arab literatúra egyetlen irodalmi Nobel-díjasa. Bár Világirodalmi Lexikonunk 1912-ben, a Ki kicsoda? harmadik, átdolgozott kiadása 1914-ben adja meg születése évszámát, Nagib Mahfúz ennek dacára 1911-ben született Egyiptom fővárosában, ahonnan haláláig ki nem mozdult.

Nyersen

Lecsót akart először, az idény első paprikájából, paradicsomából, de ahogy kipillantott az ablakon, tekintete megállapodott a mosolygó barackfán, melyet még akkor ültetett, amikor elvette Rózsát, a fa telis-tele volt aranyló gyümölcsökkel. Sárgahúsú, szatymazi fajta termett a kertben.

A könyves ember – 1-2.

A könyvszakmával egy fővárosi antikváriumban kezdtem ismerkedni – meséli Kiss József, a kevés megszállott könyves ember egyike. Pályaképe egy ágazat látlelete is. – Vásárlóként is jártam ott többször, aztán amikor úgy alakult az életem, hogy új munkahelyet kerestem, ez 1977-ben volt, az Állami Könyvterjesztő Vállalat hirdetett felvételt antikváriumi eladó munkakörbe.

Némi örömszerzés

Régebbi dolgok következnek alább – ahol elengedhetetlenül fontos, utalok a fogantatás dátumára is –, melyek régóta a bögyömben vannak. Valamikor segített, ha efféléket kiírtam magamból. Lássuk, most mi lesz. Eső után – közfricskák.

Nőírók, írónők és író nők

Nőirodalomról? Miért is ne: az utóbbi időben egyre több tollforgató a szebbik nem képviselőjeként kopogtat az irodalmi nyilvánosság ajtaján. Korábban évszázadok teltek el a magyar literatúrában Petrőczi Kata Szidónia és Kaffka Margit felbukkanása között. Manapság mind gyakrabban olvasható női név egy-egy sikeres regény, verseskötet borítóján.

Egy izlandi őrült ötlete

Autóval a grönlandi jégmezőn át? Az első hallásra képtelennek tetsző ötlet néhány éve pattant ki az izlandi Arngrimur Hermannsson fejéből. Eredetileg az 1888-as Nansen-expedíció megismétlésére gondolt.
Az „utolsó vikinget”, ahogy a norvég kutatót nevezik, a „legutolsó viking” követné a földkerekség legnagyobb szigetén: a keleti parton lévő Ammassalikból a nyugati parton lévő Nuukba, kilométerek százain át – egyenest bele a hideg, démoni ürességbe, a nagy, fehér semmibe.

Határesetek – 1-2.

A szovjet időkből való vicc szerint, amikor Lengyelország háború utáni (1943 végén Teheránban, 1945 januárjában Jaltában és 1945 nyarán Potsdamban egyaránt sokat vitatott) határait kijelölték, annak nyomvonala épp kettészelt egy lengyel tanyát. A bizottság tagjai, úgy gondolván, pár méter ide vagy oda egyik államnak sem számít, megkérdezték a polák parasztot, hova szeretne ezentúl tartozni: Lengyelországhoz vagy Oroszországhoz?

Nemere István városai

– Ha én betettem a lábam egy városba, mint például 1944. november 8-án Pécsre, amikor és ahol megszülettem, annak nem volt jó vége – mondja Nemere István író, több mint négyszáz könyv szerzője. – Szülővárosomban akkor zajlott a második világháború… – Fűződnek-e Pécshez valamilyen emlékei? – Nagyapámat, néhai Kiss Lajost Pécsett sokan ismerték, övé volt […]

Bitó László visszatérése régi szerelméhez

Kettős kerülővel érkezett a magyar irodalomba Bitó László. A földrajzi kitérő főbb állomásai a budai villanegyedben töltött gyermekkor után: vidéki menedék a bombázások elől, jászkiséri kitelepítés „az osztályharc jegyében”, munkaszolgálat Komlón, emigráció Ausztriában és az USA-ban.

Péter városa a Néva partján

Pityer, ahogy az itteniek régtől fogva becézik szűkebb pátriájukat, fennállásának 300. évfordulóját ünnepelte nemrég. Tavalyelőtt volt három évszázada annak, hogy az oroszok legnagyobb cárja, I. Péter aláírta az új székhelyéül megálmodott város alapítólevelét és elhelyezte a Néva-deltájában emelendő első építmény, a Péter-Pál-erőd alapkövét.

Szilveszteri szóm@gy@ráz@tok

aktiválás – házasság felbontásának érvényesítése
alaktaLAN – szedett-vedett hálózat
alultápláltság – fontos informatikai rendszerek szünetmentes energiaforrás nélkül működnek

A csípős nyelvű vegetáriánus – 1-2.

George Bernard Shaw (1856-1950), a híres ír-angol dráma- és regényíró a XX. század egyik legtermékenyebb színpadi szerzője, noha csak negyvenkét esztendős korában írta első színdarabját. De mert sokáig élt és szorgalmasan rótta a sorokat, negyvennél több színművet, továbbá több száz újságcikket, kritikai esszét tett közzé.

Lenin élt, Lenin él…

Akik folytatni tudják a címbeli szólást, minden bizonnyal felkapták a fejüket nemrégiben arra a hírre, hogy Dunaújvárosban ismét felállítják Lenin szobrát. Kiss István szobrászművész alkotása nem köztéren kap helyet, ahova eredetileg szánták, és ahol sokáig álldogált is, hanem a város múzeumának belső udvarán.

„…s mi jó falat…” – Gasztroliteratúra

Érdekes volt a hakni világa már akkoriban is. Miközben Németh László vagy Szabó Lőrinc nyolcvan pengőt kapott egy vidéki fellépésért, Móricz Zsigmond százhatvanat. Szabó Dezső ellenben csak három előadást vállalt volna ezer pengőért, persze, nem tudták szerepeltetni. És ki halt éhen az ostromlott Budapestnek egyik pincéjében?

Valami Amerika

Deresedő fejjel bölcsül az ember, áldja megjött eszét, hogy megfogadta középiskolai fizikatanárának akkor elég érthetetlennek tetsző tanácsát: „Pancserok! Húszéves korotokban ne csak diplomára hajtsatok majd, hanem nézzetek körül a szülőotthonok környékén is, hogy negyvenévesen legyen egy húszéves babátok.”



Archívum

Hirdetés