Hetedhéthatár | Lazarev Oleg
Szerzői archívum

Lazarev Oleg

Lazarev Oleg írásai: 40
Lazarev Oleg

Őszülök

A Nap utolsó sugarait nézve
Éppen nem látlak Téged
Sejteti magát a melegséged
Vándorolok, mint karaváni teve

Vlagyimir Viszockij: Tömegsírok

Tömegsírokra nem raknak keresztet,
Özvegyek sem hullatnak rájuk könnyet,
Valakik hoznak oda virágcsokrokat,

Mej Lev (1822–1862): Mimóza

Virágzik a kamilla és a rózsa
De nem látja őket az éjjeli lepke
Te vagy az élete s halála, te – délibáb
Virágok dalnoka

Budapest felett

Végtelen Szent János bogaram Budapest
Könnyezni láttádon egyáltalán nem rest
Sugárutak fényben úszó sokasága oly együgyű

Szeretem én az Óbudát

Szeretem én az Óbudát,
Mert fényének nincs szennye
Adjanak még egy finomat, egy poharat
Legyen meg az estnek fénye

art-mozi

Ugyanazon téglákat bámulom megint
Az art mozi megkopott falain
Nekem már csak ez maradt
A Velvet Revolver húzza meg a ravaszt

Mosolyodra gondolok

Minden naplemente egy új hajnalt jelent
Minden éjszaka azt súgja, hogy holnap újra lehet

A Norma kapitány

Igenis lázadok az ellen ami normális
hogy feledni kell azt ami aktuális
nem változó és nem konzekvens

Magam vagyok

nem látom az orcám
siketen ordítom szavam
nem hallom az agyam
vagyok vagyok

Elégett cigaretta

Innen nem hallom már a város zaját
Lassan nem hallom már egyáltalán
Amikor Bükk felé veszem az irányt
Néha migrénként hallom még talán

Amikor hallgat az Isten

amit senki nem tudhat
azt senki nem értheti meg
minden mindegy egyveleg
fájdalmam az én fájdalmam

Krónikus krónikássá

Álmaim üzennek, gyötörnek
Éberséggel össze-összenéznek
Nem emlékszem, ha ébredek
Pedig értelemmel teli tények.

Vidámpark

Kettőezrediken is túl vagyunk, túl vagyunk az éven
Nem írja már a naptár sem, hogy 1990.

„Soha, semmit”

„Időm annyi, mint a tenger!” –
Mondják az emberek, ha ráérnek.
„Nem számít este van, vagy reggel” –

Két vagon közti retro stílus

Kiléptem
Zajos, nyirkos
Hideg.
Két vagon közti retro stílus.



Archívum

Hirdetés

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com