Hetedhéthatár | Bandi András
Szerzői archívum

Bandi András

Bandi András írásai: 232
Bandi András

Ősz. Paralia. Vasárnap reggel.

Hullámok harangoznak
reggeli misére,
egy lány napfényt tölt
palackja vízébe.

Mert utazni kell

Bizony. Minden nap utazunk. Ki buszon, vonaton, vagy épp a saját személyautóján. A szerencsésebbek hajón és repülőgépen közelítik meg úticéljukat. Ilyenkor pedig szinte mindig akadnak útitársaink. Őket pedig, bizony, nem tudjuk megválogatni.

Pillanat

Pillanat emberek
Pillanat világa,
Pillanatnyi értékek
Pillanat varázsa,

Hazafiasság

Uborkaszezon. Ilyenkor olyan hírek is „fennakadnak” a közvélemény rostáján, amik talán máskor meg sem ütnék az olvasók ingerküszöbét. De van egy másik álláspont is: lehet, hogy ilyenkor kell „elsütni” az olyan ötleteket, amik máskor nagyobbat szólnának?

Baskai reggel

Szűk kis utcák,
sikátorok, erkélyek,
milliónyi láb koptatta
ősi utcakövek,

Életkép a belvárosban

Hétvégi csendélet Pécs belvárosában. Büszkén nézem, amint a más nemzetek fiai-lányai fotózkodnak, szelfiznek a dzsámival a háttérben. Akárhogy is, szép a mi városunk!
A Király utcából egy kisebb turista csapat közeledik. Kissé hangosak. Lehet, hogy valamelyik vendéglátó helyiség teraszáról sétálnak épp a városközpont felé.

A mi Kányádink

Ott álltunk a fehéregyházi síkon. Sokan? Évek elteltével, visszajáróként, szinte már ismertük egymást. Segesvártól gyalog, mintegy hét kilométert sétáltunk. Közben mezei virágot szedtünk. Jó lesz az Ispánkúthoz meg a Múzeumhoz is. Ilyenkor, július utolsó vasárnapján mindig ott voltunk a Petőfi Múzeumnál és a csata helyszínén. Némán tüntettünk magyarságunkért.

Az Aradi Teatrul Classic vendégjátéka Pécsett

A Pécsi Nemzeti Színház és az Aradi Teatrul Classic között már évek óta egy sikeres együttműködés jött létre. A bánáti színház minden évben ellátogat Pécsre egy előadás erejéig. A román nyelvű darabot magyar feliratozással élvezheti a pécsi magyar közönség. Ez évben „A mi városunk” című színdarabot hozzák el.

Nézem, és nem látom

Kiosztottuk. Immár tizenharmadszor. Megható volt. Mint minden alkalommal. Ha „agyturkász” fiamat szóhoz engedném, egyből megállapítaná: „persze, itt viszontlátod saját véleményed visszaigazolását”. Hát igen. Néha szükségünk van ilyen „visszaigazolásra”. Ilyenkor, ha rövid időre is, úgy érezzük, egy kicsit helyrebillen a világ rendje.

Feltámadás

És a kő elgördült.
Láthatatlan kezek
gördítették odább,
vagy netalán mások?

Az ablakmosó

Először félrenézünk. Mindketten. De egyre csökkent a távolság, nem tudjuk elkerülni egymást. A szűk járdán lerakja a felmosó vödröt, benne az ablakmosó-lehúzóval, és kissé kelletlenül, kényszeredetten elmosolyodik.

Cigánysérv, avagy eszmefuttatás a forró gyógyvízben

Feleségemmel az éves karbantartáson vagyunk a már bevált termál-gyógyvizes fürdőn. Koradélután. Ilyenkor elég sokan mártóznak meg a sok nyavalyát gyógyító elég szúrós szagú vízben. Egy idő után már lehet tudni, kinek melyik testrésze fáj, hiszen azt mozgatja, masszírozza szorgalmasan kisebb-nagyobb grimaszok kíséretében.

kallós zoltán

Csupán így, kisbetűvel, akárcsak nemecsek ernő. Egy ember a sokak közül, aki akart és tett is valamit magyarságáért. Akkor, amikor ezt nem sokan becsülték, sőt voltak olyanak is, akik fel sem fogták tetteinek lényegét, fontosságát. Mezőség szülötteként már kora gyermekkorában találkozott a nemzeti kultúrák sokszínűségével, és ez egész életére hatással volt rá.

Fele se mese

Egyszer volt, hol nem volt…
Egyszer. Volt? Hol? Nem volt!
Egyszer volt! Hol? Nem volt.
Egyszer volt! Hol nem volt?

Future (ejtsd fjucsör!)

Szomorú, havas esős, nyirkos reggel. A hó már csak szennyezetten tarkállott kisebb foltokban a belvárosi áruház parkolójában. Az emberek nyakukat behúzva siettek a munkahelyükre, orvoshoz, ügyeket intézni. Szerintem mindenki a meleg szobába vágyódott vissza, ahonnan csak a mindennapi feladatok szólították el. Ekkor figyeltem fel rá.



Archívum

Hirdetés

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com