Hetedhéthatár | Smelka Sándor
Szerzői archívum

Smelka Sándor

Smelka Sándor írásai: 168
Smelka Sándor

Lobogó sörénnyel

Lobogó sörénnyel,
szilaj dobogással
futkároz a szél.

A nagy feleltetés

Már a folyosón hallani, ahogy csörgeti a kulcscsomóját. Ideges lehet. Nyilvánvaló, az előző osztály felhúzta az agyát. De hát péntek van, május, kint ragyog a nap, ugyan mi a frász lehet az, amin idegeskedni kell egy tanárnak. Még a végén röpdolit írunk.

A kétszárnyú

Pécsi Jonatán belépett a bevásárlóközpont ajtaján, melynek az egyik szárnyát egy fiú tartotta nyitva udvariasan, türelmesen. Pécsi Jonatán éppen szórakozott volt ekkor, merő véletlenségből a másik szárnyon lépett be, amit maga nyitott ki.

Profilkép helyett

Olyan szép volt a hétvége,
nem fér ki a profilképre.
Készült rólam fotó x-szer,
levetette mind a pixel.

A bátorságpróba

Pécsi Jonatán egy vasúti felüljárón vallott szerelmet a zöldszemű lánynak. Elmondta neki, hogy legszívesebben élete minden percében a kezét fogná, minden reggel mellette ébredne fel, hogy így állandóan láthassa ragyogó zöld szemeit.

New York, New York…

Pécsi Jonatán autistákkal dolgozott, ő maga is autisztikus volt. Egy rakás fura dolog bizonyította ezt. Például mindig háromszor nyomta meg a jelzőkészüléket a buszon, mert így mindig kinyitották neki az ajtót, még sose fordult elő vele az a kínos eset, hogy a buszmegállóban a sofőr nem vette észre, hogy jelzett.

Álmodozik a tücsök…

Álmodozik a tücsök,
madár akar lenni:
a kék égen repkedni,
vízesésből inni.

Jelen-lét

Nincs múlt. Nincs jövő.
Csak a jelen van. Csak a
tücskök zenéje.

Budapest gyengéd bája

Egy budapesti út mindig kalandos a vidéki számára. Már az elején, a Keleti aluljárónál kezdődik minden. Elég egy kis tétova mozdulat: ahogy lelépek az aluljáró lépcsőjéről, ahogy keresem a jegy-automatát, a gyakorlott szemek máris kiszúrják: na, megjött a vidéki, értsd: a balek.

Pitypangból szőtt szőnyeg…

Reggelenként a
harmatos fűben szarka
tallóz, csipeget.

Haza-fele

Ülök a kocsiban, nézem a visszafelé haladó tájat: a hátam mögött lassan eltűnik Baden-Württenberg, majd a bajor táj, Regensburg, végül a Wallhalla. Kocsink színültig megpakolva cuccokkal, van ebben valami megmosolyogtatóan kelet-európai: nyugatról nem lehet úgy hazajönni, hogy ne hoznánk valamit.

Jó Ember konklávé

Az, hogy megfigyelőként részt vegyek azon a megbeszélésen, amin eldől, ki kapja a Jó Ember Díjat, hirtelen ötlet volt. Majdnem olyan spontán, mint a Gebauer-emléktábla idei megkoszorúzása, melyre hiába vártuk a felkért szónokot, ő valahogy nem érkezett meg.

A jóakarat

Ezen a napon Szegény Györgyöt elhagyta a felesége, kirúgták az állásából, ráadásul elromlott a kocsija és rettentően megfájdult a feje. Hazafelé busszal ment, de mivel nem volt jegye, az ellenőr is megbüntette. Két órán át gyalogolt hazáig a harmincöt fokos melegben.

Közlemény!

Mi – Sándor-József-Benedek Hungary Zrt. – kijelentjük, hogy a jelenleg fennálló időjárással kapcsolatban semmiféle kötelességszegést nem követtünk el. Az, hogy március 18-án esik a hó, vagy az eső, vagy a havas eső, és hogy még mindig nagykabátban járunk, az nem a cégünk hibája.

A viharsárkányok

– részlet egy képzeletbeli sárkánykódexből – A viharsárkányok lágy lankákon laknak, dús ölű rétek felett repkednek, szelíd patakokban oltják a szomjukat, a legkedvesebb időtöltésük pedig az, hogy egymás mellett napoznak a sziklákon.



Archívum

Hirdetés