Hetedhéthatár | Smelka Sándor
Szerzői archívum

Smelka Sándor

Smelka Sándor írásai: 116
Smelka Sándor

Ahány ház, annyi uno!

Nincs is annál jobb, mikor az ember egész éves hajtás után elutazik a Balatonra, hogy unozzon egyet a barátaival az üdülő árnyas udvarán. Az uno egyszerű. Unozni mindenki tud. Ezenkívül remek hangulatot teremt és jó közösségépítő. Na, erről mesélhetnék!

Jól kinézek / Szösszenetek Facebookon innen és túl

Jól kinézek – Őrülten jól nézek ki: megplayboyodtam. / Kiforrt – A mikróban tökéletes lett a kávém: kiforrta magát (a csészéből). /
Esti bevásárlás – Bosszankodok: amerre megyek, minden bevásárlókocsi nyikorog körülöttem.

A gomba

Az udvar puha gyepén egy hatalmas gomba állt. Feltűnő jelenség volt: sárga törzsén piros kalapot hordott, fehér pöttyökkel. Talán még a hatodik szomszédból is látszott. Egy nyári délután esni kezdett, csak úgy ömlött a víz a gomba kalapjáról.

Az esernyő

Kint esett. A ruhatáros lány a műanyagkosárban kotorászott és néha fel-felmutatott egy esernyőt. Ilyenkor a fejemet ráztam. – Nem, nem. Kék volt.
– De ez is kék. – Az enyém sötétebb volt. Kis keresgélés után újabb esernyő következett: – Nem, nem. Ennyire nem volt sötét.

Médincsájna / Facebook-szösszenetek egy sérültekkel foglalkozó alapítvány életéből

A gyerekekkel kimegyünk a napsütötte udvarra, ahol leülök egy padra. Pár pillanat múlva majdnem két métert ugrok, mert azt látom, hogy egy huszonöt-harminccentis gyík mered rám, tátott szájjal tőlem fél méterre. Elképesztő hatalmas példány!

Motivációs levél egy közlekedési társasághoz

Tisztelt Gaius Mediterraneum Kft.! Érdeklődéssel és lelkesedéssel olvastam álláshirdetésüket, amelyben a Földközi-tengeren közlekedő hajóikra keresnek munkatársakat.

Bezzeg régen…

Régen – azt mondják – jobb volt, mert akkor még a képek fekete-fehérek voltak, maximum kézzel színezettek, akkor még egy telefon volt egy utcában, maximum kettő, akkor még csak két fajta fagyi közt választhattunk…

Két történet krumpliorra

Két – látszólag egymástól független – történetet szeretnék elmesélni, melyek valahogy mégiscsak kiegészítik egymást, melyekben valahogy mégiscsak összekapcsolódnak az emberek, összefonódnak a sorsok.

Suhanj át a dugó alatt!

Újsághír – 2017: „Átment a teszten a repülő autó” (Index, 2017. április 21.) / Újsághír – 2117: „Átment a teszten a guruló autó” / Olcsó, gyors közlekedést ígér az úgynevezett „guruló autó” a városiak számára.

Kölyökkutya volt a nyár

Egy kölyökkutya volt a nyár:
virgonc, lármás, kissé bolond,
körbeugrált mindkettőnket

Ha egy nő igazán szeret…

Itt a tavasz, ami természetesen a szerelem ideje. Erre a gyönyörű Valira is hatással lehet ez az évszak, a madárcsicsergéseivel, a virágillataival, mert azt hiszem, hogy szeret engem. Bár van barátja, és azzal úgy csókolóznak a folyóson, mintha fizetnének ezért.

A betörő és az író

Egyik éjjel a betörő megjelent az író házában. Az író épp írt valamit, éjfél körül zajt hallott az előszobájában, felkelt tehát a monitor elől, kilépett a dolgozószobájából, és rövidesen szembetalálta magát a betörővel.

Fehérkéz

Fehérkezet, a híres kalózt, mindenki ismerte az óceánon. A nevét onnan kapta, hogy egykor lakájként szolgált valamelyik szárazföldi uraságnál, ahol mindig fehér kesztyűt hordott. Ez az egy tárgy volt, amit magával hozott a tengerre, amikor felcsapott kalóznak.

Tavaszi kérdés

Dezsavű – Este kínaiba megyek (névnapi vacsit hozok a családnak). Mikor kilépek a kapun, halvány déjà vu élmény kerít hatalmába. Sötét van, mint reggel. Rohanok a buszra, mint reggel. Hideg van, mint reggel.

Írj nekem verset!

Egy írót meg-megkörnyékeznek a barátok, kollégák különféle szívességekkel, írnivalókkal, amit persze néha muszáj teljesíteni, már csak a barátság, a munkahelyi jó légkör érdekében is. Egyik alkalommal odajött hozzám a munkatársam.



Archívum

Facebook