Kultúra, művészet | Hetedhéthatár
Archívum

Kultúra, művészet

Írások a rovatban: 2095

Petri György-olvasó

A közélet-politikum, filozófia, társadalomrajz, magánélet, irodalom témahálója közhelyes megfogalmazása mellett ki-ki őriz magában egy-egy meghatározó olvasmány(sor)élményt Petri György költészetéből. „Amikor nem verset írok, nem vagyok” ̶ ars poeticája lételemmé teszi az alkotást a lírikusi œuvre-ben.

Don Quijote a képzőművészet tükrében – 2.

Don Quijote falikárpiton / Charles Coypel (1694–1752) egy francia festőcsaládba született. Nagyapja, Noël Coypel és apja, Antoine Coypel is festő volt. Charles Coypel XV. Lajos udvari festője és a Királyi Akadémia festő és szobrász tagozatának igazgatója lett. 1714-ben a Gobelin Manufaktúra felkérte, hogy fessen képeket, amiket aztán ott falikárpit formájában dolgoztak fel.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 12. rész

Szép volt, jó volt a kolozsvári diadal, de haza érvén volt egy sajnálatos „mellékhatása”: az egyesületi pénztár leromló helyzete. Mit csinál ilyenkor egy jó férfikar, amely épp akkor lett az ország legjobbja? Hangversenyt szervez, igényes műsort állít össze, és megérdemelt sikert arat. Ennek jegyében kezdte meg Wachauer karnagy a műsor összeállítását, a próbák lefolytatását.

Műfordítás: művészet, vagy mesterség?

Korunkban, amikor már több évtizedes múltra tekint vissza a fordítás tudománya, a traduktológia, szakmai körökben még mindig fel-felmerül a kérdés, melyet alighanem már az a fordító is felvetett magának, aki elsőnek ültetett át egy irodalmi művet az anyanyelvére, több száz évvel ezelőtt: művészi teljesítmény-e, vagyis művészet-e a műfordítás?

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság újra választotta elnökét és alelnökét

Közgyűlést tartott a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, korábbi, közismert nevén: Anyanyelvi Konferencia. A Társaság idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját Szili Katalin miniszterelnöki megbízott védnökségével. A jubileumi ünnepséget a járványhelyzet miatt őszre halasztotta az elnökség, de a tisztújító közgyűlést 2020. június 30-án kedden megtartották.

Tolnai Ottó ’80

A határontúli magyar költő és író világa frissességével és a soknyelvű közeg újdonságaival fogott meg a 90-es években. A délvidéki közeg, A Wilhelm-dalok világa, melynek szereplői Vak Vigh Tibike, Hullala Julcsa, a festő, Pecham úr és a kénes vízű csordakút látogatói, a „félnótások”  Magyarkanizsa környékéről.

Fusz György monumentális installációja 1000 négyzetméteren!

Soha nem volt még hasonló a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed m21 Galériájában! Fusz György, Ferenczy Noémi-díjas keramikus- és szobrászművész július 2-án nyíló kiállítása „belakja” a teljes teret, létrehozva így egy 1000 négyzetméteres mega-installációt, amelynek címe: Odú.

Elhagyott illúziók – Gyenis Tibor alkotásai

2020. július 2-án, csütörtökön 17.00 órakor nyílik a Modern Magyar Képtárban Gyenis Tibor kiállítása, Elhagyott illúziók címmel.

Covid 19

A koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzet elmúltával a Nick Galéria újra megnyitotta kapuit. Az elmúlt hónapok kényszerű karanténját mindenki különféleképpen élte meg. A galéria munkatársai kíváncsiak voltak arra, hogy a magyar képzőművészek számára mit jelentett ez az időszak, hogyan hatott, ha hatott munkáikra.

Don Quijote a képzőművészet tükrében – 1.

A világirodalom egyik legtöbbet olvasott regénye, a Don Quijote nekem is kedves olvasmányaim közé tartozik. Nem csupán maga a történet, de azok a képzőművészeti alkotások is izgalmas kalandokat rejtegetnek, amelyek Cervantes szeretnivaló, anakronisztikus hősét ábrázolják. 2017-ben megjelentettem egy könyvet Don Quijote a képzőművészet tükrében címmel.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 11. rész

Az 1874. év nyara a Kolozsvári Országos Dalosversenyre való indulás, és az azon való szereplés jegyében telt el. A dalárda akkori elnöke, Bánffay (Baumholczer) Simon (1819-1902) mellett még legalább 20 pártoló tag is elutazott a nevezetes versenyre. Verseny-daluknak az ilyen alkalmakkor már többször megszólaltatott Engeszer (Engesszer, Engesser) Mátyás (1812-1885): Szerettelek című férfikari kórusművét választották.

Agócs Károly: A lélekmadár

Amint arról a Könyvkultúra 2020. június 11-i számában beszámoltam, Agócs Károly franciául megjelent novelláskötetét (Le chef-d’œuvre. Éditions Vérone, Paris, 2019) méltatva, egy francia kritikus ez év májusában a szerzőt „a magyar Borges”-ként említi. Ennek az elismerésnek kapcsán közlöm annak az előadásomnak rövidített változatát, amely Agócs első regényének, A lélekmadárnak bemutatásakor elhangzott.

Zrínyi 400

1620. május 3-án született Csáktornyán, délvidéki grófi családban a magyar barokk irodalom főalakja, költő-hadvezér-politikusa. Nem a könnyed, olaszos barokk stílus, hanem a fajsúlyos témák szerzője: Mátyás király életéről való elmélkedést ír, benne a nemzeti király alakját állítja példának a török uralmának alkonyán.

Esztergom, királyok városa

Kétszázötven évig, az államalapítástól a tatárjárásig volt Magyarország fővárosa. Esztergom országrészek határán fekszik, szemközt a párkányi sík már a Felvidék része, jobbról a Börzsönnyel az északi hegyek sora indul, háta mögött a Dunántúl. Maga Esztergom a hegyen, a hegyoldalban, a hegy lábánál épült.

Őszi programkavalkád, körvonalazódó 2021-es évad és újranyitás

A Kodály Központot leggyakrabban élettel megtöltő szervezetek, a Zsolnay Örökségkezelő NKft., a Pannon Filharmonikusok és a Filharmónia Magyarország a koronavírus okozta helyzethez alkalmazkodva közös erővel dolgozik azon, hogy közönségük ne maradjon le a vágyott kulturális élményekről. Emellett június 10-étől újra kinyit a Kodály Központ jegypénztára, amit a látogatók a saját biztonságuk érdekében előzetes regisztrációval és profi beléptetéssel kereshetnek fel.



Archívum

Hirdetés