2024. február 20-tól tekinthető meg Ollé Dániel kiállítása A Lány címmel Pécsett a Zsolnay Negyedben található Re:public projekttérben. Ollé Dániel a Pécsi Tudományegyetem ötödéves festőművész szakos hallgatója. A kiállítás anyaga egyrészt az Erasmus mobilitás program keretében a németországi Karlsruhéban, másrészt a Kriszbacher Ildikó Tehetséggondozó Program támogatási időszaka alatt készült.
24 film és bennük a legnagyobb francia sztárok – Catherine Deneuve, Léa Seydoux, Virginie Efira, Romain Duris, Vincent Cassel, Guillaume Canet – lesznek láthatóak a Francia Intézet szervezésében február 28. és március 10. között a 14. Frankofón Filmnapokon. Jön az Oscar-jelölt Robotálmok és az Oscar- és César- jelölt Négy nővér. A közönség találkozhat a Cannes-ban debütált Salem, és a Liv S. szerelmei rendezőjével, a 9 César-díjra jelölt Az arcuk mindig előttem lesz című társadalmi dráma kapcsán pedig beszélgetés lesz a helyreállító igazságszolgáltatásról. Március 1. és 31. között 16 vidéki városban mutatnak be egy szűkebb válogatást a 14. Frankofón Filmnapok programjából.
A Magyar Posta forgalmi bélyeg kibocsátásával köszönti a kereszténység legnagyobb ünnepét, a húsvétot. Az értékjelzés nélküli, Belföld felirattal ellátott, öntapadós bélyegen és a hozzátartozó borítékon és bélyegzőn az ünnephez kapcsolódó grafikai kompozíciók láthatók Márián Gábor grafikus tervei alapján. A bélyegújdonság a Codex Értékpapírnyomda Zrt.-ben készült.
Január elején vetődött fel a gondolat, hogy egy szubjektív kiállításajánlót tegyünk közzé a Hetedhéthatár oldalán, amely felvillantja a 2024-es év legjelentősebbnek ígérkező hazai időszaki tárlatait. Február közepére körvonalazódott, hogy mi is várható ebben az évben. Egy „legek legjei” válogatást nyújtunk át Olvasóinknak a témában.
Sokan az egyik legszebb magyar mesekönyvnek tartják, ami egyben a magyar szecessziós könyvművészet kiemelkedő darabja is. A meseképeket a fiatal Kozma Lajos 1917-18-ban, az első világháború romániai harcterén, egészen pontosan a gyimesi szoroson túli állásokban, Tatros völgyében katonaként rajzolta kisleánya, Kozma Zsuzsika számára. A kétsoros versikék megírására pedig később Karinthy Frigyest kérték fel. A könyv első magyar kiadását Sacelláry Pál jelentette meg 1921-ben, 500 példányban, később németül is kiadták Münchenben. A különleges mesekönyv 22 eredeti rajza 1922-ben a Magyar Bibliofil Társaság nemzetközi mesekönyv- és illusztráció-kiállításán első díjat nyert.
2024. március 14-én a Budapest Film forgalmazásában kerül a hazai mozikba Hajdu Szabolcs új filmje, a Kálmán-nap. A rendező kapcsolati trilógiájának második darabja – a 2016-os Ernelláék Farkaséknál című alkotáshoz hasonlóan – színpadról került a filmvászonra. A címszerepben Hajdu Szabolcs, feleségét pedig Tóth Orsi alakítja, akit sok év után láthatunk újra filmvásznon.
Ezt a részt folytatással kezdem. „Az egyetem ünnepélyes megnyitása” főcímmel, „A kultuszminiszter az egyetem feladatáról” alcímmel, a konzervatív-katolikus „Dunántúl” – nak (1911-1944), az akkori egyik legjelentősebb helyi napilapjának 1923. október 16.-i száma második oldalán található terjedelmes tudósításban közölt gróf thumburgi Klebelsberg Kunó (Imre Aurél, 1875-1932) kultuszminiszter avató beszéde így folytatódik.
A magyar animáció atyjaként tisztelt Macskássy Gyula születésnapján, február 4-én hirdette meg a Nemzeti Filmintézet (NFI) a magyar animáció emlékévét, amelynek során számos rendezvénnyel várja a nézőket, és amelyhez kapcsolódva a FILMIO-n a klasszikus rajzfilmek egész évben ingyenesen lesznek láthatók.
A filmet a 2024 – 10. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon vetítették. Mielőtt szólnék róla, idézem a fesztiváligazgató Sós Ágnes filmrendező 2021-ben, egy interjúban elhangzott véleményét a dokumentumfilmekről.
Petri György (1942–2000) író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait. Petritől mindig is távol állt az intézményesülés. A szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte.
A BIDF (Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál) 2024-ben január 27. és február 4. között, 10. alkalommal kerül megrendezésre a fővárosban, amely a világ legrangosabb dokumentumfilmjeinek tematikai megkötések nélküli, egyetlen versenyfesztiválja Magyarországon. Geszti Péter megnyitó beszédét az alábbiakban közöljük.
A MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztálya és a Magyar Filmművészek Szövetsége 2024. február 2-án délután Budapesten, a Vörösmarty utcai Sajtóházban adta át díjait az elmúlt év legjobb filmes teljesítményeinek elismeréseképpen. Tíz kategóriában osztottak ki díjakat, ezenkívül életműdíjat, B. Nagy László-díjat és különdíjat is kiadtak, továbbá az Árvai Jolán-díjat is ez alkalommal adták át.
A pécsi civilek kezdeményezésére létrehozott Tüke Alapítvány kuratóriuma 2004 óta minden évben díjat adományoz a városért sokat dolgozó, kiemelkedő teljesítményt nyújtó egy, esetenként két pécsi polgárnak. A díjat idén prof. dr. Kiss László egyetemi tanár és dr. Dóczi Tamás idegsebész, professzor emeritus kapta.
A budapesti intézmény éves programját és tevékenységét évek óta egy-egy olyan kerettéma köré szervezi, ami reflektál a múzeumok és a kortárs művészet 21. századi szerepvállalására. Ez 2023-ban a gondoskodás mint társadalmi felelősség, a bizalom, a humanitás és az altruizmus témakörét foglalta magában. A múzeum 2024-ben olyan kiállításokkal jelentkezik, amelyek a kortárs képzőművészet kapcsolódási pontjait tárják fel más művészeti ágakkal és diszciplínákkal, valamint továbbra is komoly hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű közösségek megszólítására és a látogatók bevonására új, interaktív eszközökkel.
Pino Daeni 1939. november 8-án született az olaszországi Bariban. Képeit laza, de pontos ecsetkezelés jellemzi, alkotásain legtöbbször feminin, romantikus nők és erős férfiak jelennek meg. Korának egyik legjobban fizetett könyvillusztrátoraként több mint 3000 könyvborítót, filmplakátot és magazin-illusztrációt készített.