Hetedhéthatár | Humor
Archívum

Humor

Írások a rovatban: 184

Szócikkek a Nemlétező Emberek Életrajzi Lexikonából – 7.

Fekete Péter, művésznevén: El Chico (Székesfehérvár, 1957. május 8. – Budapest, 1989. április 1.): fotós, filmrendező, bibliofil.
Ismeretlen kubai apa és ismert magyar anya gyermeke.

 Különös belépő a vizsgára

Egy Állatrendszertani Tanszék egyik adjunktusa kitalált két változatot, hogyan szerezhet a diák belépőt egy-egy vizsgára. Még utólag visszatekintve is meglehetősen kemény megoldás, ami nem aratott osztatlan sikert a diákok körében.

Góbéságok – 3.

Házsártos, veszekedős felesége volt az egyik székelynek, s ezt hallván a helybeli patikus üzent neki, hogy van erre egy jó orvossága. Amikor a székely elment hozzá, adott neki két jókora pofont, azzal, hogy ezt adja be a feleségének, ilyen betegségre ez az orvosság.

Góbéságok – 2.

– Pincér, hozzon egy üveg vörösbort!
A pincér hoz, de a székely kérdezi:
– Van fehér boruk is?
– Van, kérem.

Bandó hetvenkedik, az ország derűsödik

Novemberben tölti csak be, de már most hetvenkedik: Nagy Bandó András jubileumi önálló műsorra készül, melyet Két óra múlt hetvennel címmel március 20-án este 7 órakor mutat be a Pécsi Harmadik Színházban.

Kollokvium

Takarmányozástanból vizsgázott az állatorvos hallgató. Húzott egy tételt: zöld ugar. Gőze sem volt a kérdéshez. A professzor bíztatta, hogy húzzon egy másik tételt. A hallgató húzott egy másikat: fekete ugar. Gőze sem volt ehhez sem.

Góbéságok – 1.

A jánosfalviak valamikor tanítót kértek a püspöktől. A követek nyulat vittek, és ilyen szókkal állítottak be hozzá.
– Tisztelendó püspök úr! A mi hitvány eklézsiánk egy hitvány nyulat küld ajándékba, és egy hitvány mestert kéretne.

Bölcs rabi a mellényzsebben 14.

„A jó viccek százait azzal a boldog tudattal bocsátom megint útjukra, hogy mindenkinek használnak ebben a szomorú világban. Nem volna helyes cselekedet, ha megtartanám őket magamnak, miután én már jól kimulattam magam velük. Hadd menjenek, vidítsanak, kacagtassanak. Erős hitem, hogy az a könyv, amelyik ma mulattatni tud, rossz könyv nem lehet.”

Menjen csak, bátyám!

János bácsi Budapestre készülődött. A helybéli ivóban is sokat tépelődött azon, hogy ugye régebben könnyebb volt, mert kint volt a piros lámpa, de manapság hogyan fogja megtalálni azokat a nőket? A többiek nyugtatgatták.

Bölcs rabi a mellényzsebben 13.

„A jó viccek százait azzal a boldog tudattal bocsátom megint útjukra, hogy mindenkinek használnak ebben a szomorú világban. Nem volna helyes cselekedet, ha megtartanám őket magamnak, miután én már jól kimulattam magam velük. Hadd menjenek, vidítsanak, kacagtassanak. Erős hitem, hogy az a könyv, amelyik ma mulattatni tud, rossz könyv nem lehet.”

Bölcs rabi a mellényzsebben 12.

„A jó viccek százait azzal a boldog tudattal bocsátom megint útjukra, hogy mindenkinek használnak ebben a szomorú világban. Nem volna helyes cselekedet, ha megtartanám őket magamnak, miután én már jól kimulattam magam velük. Hadd menjenek, vidítsanak, kacagtassanak. Erős hitem, hogy az a könyv, amelyik ma mulattatni tud, rossz könyv nem lehet.”

Fő az éberség

A paraszt bácsi Budapesten elvetődött a Szabadság-szoborhoz. Látta ám, hogy ott posztolt egy géppisztolyos rendőr. Megkérdezte tőle: – A rendőr elvtárs miért áll itt? – Én, őrzöm a szobrot. – Ugyan minek kell ezt a böhönc nagy szobrot őrizni?

Bölcs rabi a mellényzsebben 11.

„A jó viccek százait azzal a boldog tudattal bocsátom megint útjukra, hogy mindenkinek használnak ebben a szomorú világban. Nem volna helyes cselekedet, ha megtartanám őket magamnak, miután én már jól kimulattam magam velük. Hadd menjenek, vidítsanak, kacagtassanak. Erős hitem, hogy az a könyv, amelyik ma mulattatni tud, rossz könyv nem lehet.”

Bölcs rabi a mellényzsebben 10.

„A jó viccek százait azzal a boldog tudattal bocsátom megint útjukra, hogy mindenkinek használnak ebben a szomorú világban. Nem volna helyes cselekedet, ha megtartanám őket magamnak, miután én már jól kimulattam magam velük. Hadd menjenek, vidítsanak, kacagtassanak. Erős hitem, hogy az a könyv, amelyik ma mulattatni tud, rossz könyv nem lehet.”

Ideggyógyásznál

Az ideggyógyász csöngetésre ajtót nyitott. Vele szemben ott állt egy férfi, aki kétségbeesetten dobálta magáról a képzeletbeli állatokat.



Archívum

Facebook