Színház | Hetedhéthatár
Archívum

Színház

Írások a rovatban: 441

Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 5.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

Jászai Mari vendégszereplése Pécsett 1905 februárjában

Az ászári születésű, hihetetlen szegény sorból magát kemény munkával, sok szenvedéssel fölküzdő színészzseni, az őstehetségű Jászai (Krippel) Mari (Mária Anna, 1850-1926) szintén szeretett városunkban vendégszerepelni, és Pécs is hálás volt a korszakalkotó tragika vendégszerepléseinek. Most az 1905. február derekán történt ittlétét elevenítjük föl egy jelentős pécsi újság írásainak tükrében.

Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 4.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.

Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 3.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.

Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 2.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.

Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 1.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.

Epizódok a Pécsi Nemzeti Színház történetéből 2. – Két Szabó Samu – mindkettő pécsi színész volt – azonos szerepkörrel

Ez a név nagyon ritka a „civil életben” is – hát még a színpadon. Az pedig, hogy egy színházban, ilyen ritka névvel, két művész is színpadra léphetett, azt csak az „égiek” rendezhették el. És ha még hozzávesszük azt a tényt, hogy mindketten a vidámság és a zene „Thália papjai” voltak!…

Beszélgetés (a koronavírus hazánkat ért támadása előtt) Bellus Attila színművésszel

A színészház harmadik emeletén ülünk, Zalaegerszegen. Nem sokat tudok róla, csak, amit a neten találtam. No meg látom a Hevesi Sándor Színházban szinte minden darabban. Sokat foglalkoztatott, megbízható színész, messziről látszik. Meg kellően nyugtalan is, nem elégszik meg azzal, amit az épp aktuális szereposztás kínál, önálló estekre is „vetemedik”, amelyek közül egyet én is láthattam, az Olivetti ’82 címűt.

A színház mint szentély – Shahid Nadeem színházi világnapi üzenete

A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) kezdeményezéseként a Színházi Világnapot minden év március 27-én ünnepeljük. Jelenleg az egész világot sújtó koronavírus-járvány miatt küzdelmes napokat élünk. Így a Színházi Világnapi üzenetnek még nagyobb a jelentősége. A magyar hagyományok szerint ezen a napon az előadások előtt elhangzik az üzenet.

Schell Judit és Kálomista Gábor Színházi Szolidaritási Alapot hozott létre

A mai napon tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy megalapítjuk a Színházi Szolidaritási Alapot. Az alap célja, hogy azoknak a művészeknek, akiknek nincs állandó szerződésük kőszínházi vagy egyéb intézménnyel, az elkövetkezendő nehéz időszakra az alap a lehetőségeihez képest támogatást nyújtson.

Elmaradnak a Pécsi Harmadik Színház előadásai

Az alábbiakban a Pécsi Harmadik Színház közleményét osztjuk meg olvasóinkkal. „A Kormány a koronavírus elleni védekezés érdekében szigorította a korábban kihirdetett rendkívüli jogrendet. Ezt tudomásul véve és elfogadva: – 2020. március 16-án 19 órakor megtartjuk Piszkavas előadásunkat, ám az ezt követően meghirdetett előadásainkat bizonytalan időre elhalasztjuk. Új időpontokról a későbbiekben döntünk, és jegy-visszaváltási lehetőséget biztosítunk.”

Élő közvetítések koronavírus idején

Ahogyan azt már kivétel nélkül mindenki tudja, 2020. március 11. óta veszélyhelyzet van érvényben az országban a koronavírus miatt. Ennek kapcsán többek között színházi előadások és koncertek maradnak el, tízezrek maradnak kulturális élmény nélkül. Ennek kapcsán többek között színházi előadások és koncertek maradnak el, tízezrek maradnak kulturális élmény nélkül. A jóra való törekvés, a művészek iránti segítő szándék gyors és pozitív megnyilvánulásaival már egy nappal a szigorítások életbe léptetése után találkozhattunk.

A huszadik POSZT versenyprogramja

A 20. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramját Dér András Balázs Béla-díjas film- és színházrendező, operatőr és Uray Péter koreográfus, rendező állította össze a 2019. március 1. és 2020. március 10. között bemutatott, magyar nyelvű színházi előadásokból. A válogatásban Dér Andrásnak és Uray Péternek Sándor L. István színikritikus volt segítségére.

A Pécsi Harmadik Színház megtartja a stúdiótermi előadásokat

Rendkívüli jogrendet hirdetett ki a Kormány a koronavírus elleni védekezés érdekében – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ennek értelmében megtiltják a 100 főnél nagyobb beltéri és 500 főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását. Miután ez a megszorítás a teátrum saját, stúdiótermi előadásait (Bányavirág, Piszkavas, Előttem az élet, Kulcskeresők, Oszlopos Simeon) nem érinti, ezért a meghirdetett előadásokat megtartják. Esetleges újabb rendelkezés esetén a teátrum azonnal értesíti a közönséget.

Epizódok a Pécsi Nemzeti Színház történetéből 1. – Bakos Lászlóról, aki elsőként lett a színház örökös tagja

Pécsre kisgyermek koromban, 1953-ban költöztünk a somogyi Csurgóról és egy tipikus bérházban laktunk a Rákóczi út végén, majdnem szemben a Légszeszgyár utcával. Mivel életünk nagy részét az udvaron töltöttük, gyermekzsivajjal telt meg ez a jellegzetes, négyzet alakú pécsi udvarunk délutánonként, tavasztól őszig.



Archívum

Hirdetés