Színház | Hetedhéthatár
Archívum

Színház

Írások a rovatban: 452

Pálmay Ilka – Kinsky grófné –, a „Földiekkel Játszó Égi Tünemény” diadalútja Pécsett 1902 január végén – 3. rész

Ha megvonjuk az eddigi „mérleget”, amikor a kora külföldön és itthon is csodált primadonnája 1902. január végén végre az 1780. óta szabad királyi városunkba, Pécsre érkezett, és itt egy „fölfordult dunántúli metropoliszt” talált, amelynek színház-szerető polgárai mindnyájan őt akarták csodálni az 1895. október 5.-én megnyitott csodaszép színházunkban, illő lenne megemlékezni arról, ki is volt ő.

Adáshiba a Pécsi Harmadik Színházban

A Pécsi Harmadik Színház 2020. szeptember 7-én mutatta be Szakonyi Károly legtöbbet játszott komédiáját, az Adáshibát a Jászai-díjas Vincze János rendezésében. A napjainkban (is) oly aktuális műben Bánky Gábor (Bódog), Dévényi Ildikó (Bódogné), Kulcsár Viktória (Vanda), László Csaba (Dönci), Tamás Éva (Saci), Tatai Gergő (Imrus), Fábián Gábor (Emberfi) és Krum Ádám (Szűcs úr) nyújt emlékezetes alakítást.

Pálmay Ilka – Kinsky grófné –, a „Földiekkel Játszó Égi Tünemény” diadalútja Pécsett 1902 január végén – 2. rész

Kezdjük az alcímmel. Meg kell állapítanunk, hogy kivételesen az akkori sajtó hibásan írt grófnőt. Királynő-királyné, hercegnő-hercegné, grófnő-grófné, bárónő-báróné párosítás első szava röviden azt jelenti, hogyha az illető hölgy „saját jogon” (születése-származása által) gyakorolja méltóságát, a második tag pedig a férfi-méltóság feleségét jelenti.

A Rózsavölgyi Szalon – ÉVAD-a 2020/2021-re

Rendhagyó lesz ez a prológ, az új évad felvezetője. Készülvén erre a szövegre, jutott eszembe, hogy eddig mindegyik évadunkat elneveztük valahogy, például volt már nálunk „titkok és találkozások évadja” is. Az új évadot azonban „szabadon hagyjuk”, nem címkézzük, hiszen már most sejthető, más lesz, mint az eddigiek, hogy a kulturális szcéna, egyáltalán az egész világunk nagyobb összefogást, egymásra figyelést, szolidaritást igényel majd mindnyájunktól – alkotóktól, közönségtől, mecénásoktól, támogatóktól.

A Pécsi Harmadik Színház szeptemberi műsora

A Pécsi Harmadik Színház áprilisra tervezett, ám a vírushelyzet miatt kényszerűségből elhalasztott bemutatóját, Szakonyi Károly: Adáshiba című komédiáját láthatja nagyközönség szeptemberben. Bérletes előadásokról van szó, de szinte minden időpontra elérhető néhány jegy is! Érdeklődni a 30/336-1560-as számon lehet, a  színház jegypénztára hétfőtől csütörtökig 10-18 óráig tart nyitva.

Székesfehérvárra került a KASZT fődíja

A székesfehérvári Szabad Színház Pánik című előadása nyerte meg a hatodik Komlói Amatőr Színházi Találkozó (KASZT) fődíját, melyet a mecseki városban tartott négynapos találkozó vasárnapi zárásakor adtak át.

Pálmay Ilka – Kinsky grófné –, a „Földiekkel Játszó Égi Tünemény” diadalútja Pécsett 1902 január végén – 1. rész

Az ungvári születésű Pálmay (Petráss, Pálmai) Ilka (Ilona, 1859-1945) 1902-re már bőven rászolgált a Csokonai-idézetes jellemzésre. Tüneményes pályáját ugyanis fiatalon, 1875-ben kezdte Kassán, majd Eperjes, Szatmár, Kecskemét, a fővárosi Népszínház, Kolozsvár, Bécs, majd ismételten a Népszínház következett a sorban.

KASZT 2020

2020. augusztus 20-23. között kerül megrendezésre Komló Város Önkormányzata és a Súgólyuk Egyesület szervezésében a VI. Komlói Amatőr Színházi Találkozó, a KASZT. Cikkünkben a találkozó részletes programját közöljük, az esemény hivatalos honlapján megjelentek szerint.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 8.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 7.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 6.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 5.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

Jászai Mari vendégszereplése Pécsett 1905 februárjában

Az ászári születésű, hihetetlen szegény sorból magát kemény munkával, sok szenvedéssel fölküzdő színészzseni, az őstehetségű Jászai (Krippel) Mari (Mária Anna, 1850-1926) szintén szeretett városunkban vendégszerepelni, és Pécs is hálás volt a korszakalkotó tragika vendégszerepléseinek. Most az 1905. február derekán történt ittlétét elevenítjük föl egy jelentős pécsi újság írásainak tükrében.

Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 4.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.

Pécsi Nemzeti Színházunk forrásai (1895-1949) – 3.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.



Archívum

Hirdetés