Barkó György 1931-ben született a Brassó megyei Pürkerecen. 1950-ben érettségizett a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégiumban, ugyanebben az évben sikeresen felvételizett Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe. 1954-től 1989-ig a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja volt, Harag György társulatának vezető színésze. 1989-ben települt át Pécsre, az akkori színházigazgató Lengyel György invitálására. 1989 márciusától nyugdíjazásáig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt, ahol számtalan fontos szerepben láthatta a közönség. Játszott a Pécsi Harmadik Színházban és a Janus Egyetemi Színházban is. A pécsi színházi munkák mellett sok hazai filmszerepben is láthatta a közönség, többek között a Sátántangó, a Witman fiúk és a Glamour című alkotásokban.
Fekete komédia, gyermekelőadás, vígjáték, zenés produkció és Valentin napi zenés est – mindez a Pécsi Harmadik Színház februári műsorán! A teátrum legújabb előadását, Tasnádi István: Kartonpapa című fekete komédiáját, melyet Herczeg Adrienn rendezésében tavaly decemberben mutattak be Bacskó Tünde, László Csaba, a Jászai-díjas Darabont Mikold, Kecskés Alexisz és Szatmári Alíz főszereplésével, több alkalommal is láthatja a közönség.
A budapesti Centrál Színház új premierje 2024. február 24-én Arthur Miller érzelmes drámája, Az ügynök halála. Alföldi Róbert rendezésében Willy Loman ereje teljében lévő, potens férfi, aki bár állandóan azon agyal, mit és hogyan kéne jobban csinálni, folyton kudarcot vall. A fojtogató családi légkör, az apai elvárásoknak való megfelelési kényszer, a zavaros múlttal és reménytelen jövővel való szembenézés képtelensége sokunknak ismerős lehet.
2024-ben folytatódik az Örkény Színház és a WMN közös beszélgetős műsora. A Nyílt lapokkal változatlanul olyan találkozás, ahol négyen ülnek egy kártyaasztal köré, és sorra húzzák a lapokat, amelyeken a közönség által beküldött kérdések szerepelnek. Több újdonsággal is készülnek a műsor alkotói.
Méltósággal viselt betegség után, életének 78. évében kedden reggel elhunyt Benedek Miklós, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, érdemes és kiváló művész. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja élete végéig színpadon állt. Benedek Miklós 1969-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött.
Az új esztendő első hónapjában is gazdag kínálattal várja közönségét a Pécsi Harmadik Színház. Elgondolkodtató dráma, vígjáték, gyermekelőadás és zenés produkció egyaránt szerepel a teátrum műsorán.
Pogány Judit a Nemzet Színésze lett! A művészt a cím jelenlegi tizenegy birtokosa választotta a november 18-án elhunyt Csomós Mari helyébe. A grémium pénteken szavazott az új tagról. A Nemzet Színészei jelenleg Bodrogi Gyula, Király Levente, Tordy Géza, Molnár Piroska, Cserhalmi György, Szacsvay László, Almási Éva, Jordán Tamás, Lehoczky Zsuzsa, Udvaros Dorottya, Benedek Miklós és immár Pogány Judit.
Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) a Pécsi Nemzeti Színházhoz 1935 tavaszán már, mint országosan ünnepelt színésznő tért vissza vendégszerepelni, mégpedig Hans Járay: „Geraldine” („Ist Geraldine ein Engel?”) című 3 felvonásos zenés vígjátékával, az 1935. május 12.-i délutáni előadásban. A darabot Barabás Loránd fordításában, Endre Emil vezényletével Homokay Pál rendezte.
Decemberben folytatódik a Pécsi Harmadik Színházban a bemutatók sora, Tasnádi István: Kartonpapa című fekete komédiáját Herczeg Adrienn rendezi. Emellett interaktív zenés mesejáték és vígjáték is várja a nézőket a hónap folyamán, minden korosztály megtalálhatja a teátrum kínálatában a kedvére való előadást.
Nagymama, leány, unoka; három korosztály, három nő. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, és főleg mással szeretné élni az életét. Teri, a kapuzárási pánik küszöbén álló, többszörösen elvált, dekoratív, jómódú ügyvédnő a nála jóval fiatalabb Milán mellett, akinek férfias vonzereje nem kimagasló szellemi képességeiben rejtőzik, hanem más testtájaiban. Teri lánya, Emma – aki egy titokzatos kis jövevény világrahozatalával képzeli el a jövőjét – totálisan kiakad, amikor meglátja, hogy Milán beköltözött az anyja lakásába.
December 8-án mutatja be a 20. évfordulóját ünneplő Centrál Színház a Fekete Péter című magyar klasszikust. Ez volt a színház első premierje. A 30-as évek Budapestjén játszódó megejtő mesében egy balek és egy tőzsdecápa körül bonyolódnak az események és persze mindenbe beleszól a szerelem. Most Puskás Samu rendezésében, Magyar Attila, Básti Juli, Martinovics Dorina, Fehér Tibor, Alföldi Róbert és Balla Eszter főszerepésével láthatjuk ezt az örökzöld darabot. Az előadás különlegessége, hogy Básti Juli és Alföldi Róbert most először játszanak egy színpadon.
Az előző részben Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) pécsi színházi tagsága idejére eső, Szedő Miklós dr. operaénekes, orvos (1896-1978) koncertjén való közreműködése helyi sajtóvisszhangjából a konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) című napilapot idéztem. Most a liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944) című napilap következik ugyanerről.
Vidnyánszky Attila vezérigazgató a péntek esti Rómeó és Júlia című előadáson történt baleset hatására, elismerve vezérigazgatói felelősségét, hétfő reggel benyújtotta lemondását a Nemzeti Színházban betöltött vezérigazgatói posztjáról.
Alföldi Róbert évtizedek óta a magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakja: színész, rendező, színházigazgató, „celeb” (bár ő tagadja), az egyik leghitelesebbnek tartott és töretlen népszerűségű magyar művész. Csáki Judit színházkritikus faggatja őt személyes és szakmai múltjáról és jelenéről, színészi és rendezői énjéről, műhelytitkokról, a kulturális környezetről és a világról, amelyben élünk.
Az előadás a századfordulós Párizsba invitálja a nézőt. Csillognak a kávéházak, szól a muzsika, és az egyébként is meseszép város most pláne sosem látott ragyogással ünnepli a 1900-as világkiállítást, a Föld minden tájáról odasereglett sokaságot, a hihetetlen új találmányokat.