Hetedhéthatár | Szépirodalom – vers
Archívum

Szépirodalom – vers

Írások a rovatban: 1249

Út a jövőbe

Egyben az eddigi termés!
Összesöpörve, elmenekítve
mind a trezorba

a nő hét illata

gyöngyvirág
kislányként
csacsogásod
csal
szelíd
mosolyt

öltözködő

hűvös nyárban felöltöznék
zöld erdőben rejtőzködnék
elbujdosnék madárdalban

Ez is csak játék

Ez is csak játék. Álmaimban
várom a döntő gólt. Igen.
Egy könnyű vers, akár a labda

Mormotaünnep

Az óceánjáró –
Ez a világ oly
végtelen, mint a tenger,
s nincs hajóm hozzá.

Balatonfüred

Kék és zöld a víztükör, mely
fogva tartja szemed, hétfő reggel
egy padon ülsz, kitárul előtted
a csodás látvány

napok hordaléka

nap követ napot
eseménytelenül sodródok
a tétova idővel
unalmas hajnalokból reggelek

bámész

gyakran azon kapom magam hogy bámulok valakit
nem úgy ahogy egy nő bámul egy férfit
vagy egy anya a gyermekét

Három haiku

Hívogató /
Hullik a zápor.
Jaj, én de nagyon fázom…
Bújj ide hozzám!

Gátszakadás

Megszólítanak Uram, mikor
magányuk ajtaját magukra
zárják, az elhasznált csend
házon kívül reked

Állok az időfolyam partján

Ifjúkorom utcájából
a lányok megöregedtek
a srácok meg lassan
mind elmennek

borsógyöngyök

most is csak kapirgáltam az ételt
játszottam ahogy szeretek
a villa tűhegyeire tűztem a zöld borsószemeket

Hüpnosz karjaiban

zsoltárokat zsolozsmázva
sem találok megnyugvást
imbolygó gondolataimból
kiutat keresek

Füstjelek az égen / Intelem

Látod-e fenn a csodás barikákat az égen,
szürke, fehér felhők göndörödő seregét?

Arcaim

Magamra nézni, és magamba,
a tükröket magam elé tartva:
mutatják arcaim, álarcaim



Archívum

Facebook