Szépirodalom – vers
dünnyögő
julcsi néni ének órán rászólt petire
hogy ne dünnyögjön
pedig szerintem ő dünnyög a legszebben
Nemzeti ünnep
csak ne lenne bennem annyi ellenérzés
a nagynemzeti érzésekkel szemben
ne sírna fel mindig az a régi
nagyromán, másokat kisemmiző szellet
Márciusi idők nyomában
„Itt az idő”
hogy valamiért lelkesedj végre,
ha már a tavasz fénye sem lázít,
s fanyalogva nézel a kék égre,
A csöndnek roppant súlya lett
zöldje nyakunkig ért
újvilágnak neveztük, amíg
zarándokoltunk partjain
Staccato
Vágyam ma egyedül búvik ágyba,
ábrándos éj kushad szobámban,
zárt szempilláimat hiába feszegeti,
díszes
szerdán anyukám korábban jött értem az iskolába
julcsi néni behívta
jó hírt mondott diszes vagyok
Aggódó Nap – Anyám
A konyha és a kert örök egéből,
S otthonról elsodródásom glóbuszán,
Jön szembe velem – Aggódó Nap – Anyám.
Szelíden izzó parázs
Már lecsillapodott az a nagy
lángolás bennem, a tűz mélyén
csupán parázslik a lelkem.
Vadgalamb szavával / Édesanyám sírjánál
Minden napsugárban
a te melegséged
A kóbor szél is
felidézget téged
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások