Hetedhéthatár | Szépirodalom – vers
Archívum

Szépirodalom – vers

Írások a rovatban: 1203

Néma

Magam
sem
értem,
valahogy belenémultunk a végtelenbe.

Madáretető

Az ablak előtt madáretető.
Nem egy, hanem három. Degeszre
napraforgómag, köles van benne

Elvégre tavasz van

Kellene valami újszerű, szokatlan,
lerázni a tespedés csöndfoszlányait,
valami pezsdítő, felkavaró katlan,

Házkutatás

Ma éjjel álmomban, nyomasztó álomban,
azt álmodtam, hogy két rendőr,egyenruhások,
régimódi tányérsapkás kék egyenruhában
házkutatást tartottak nálam.

szavak anarchiája

egyszerű versnek indult
kezem a klaviatúrán
mesélni szeretnék
de megszöknek mind a szavak

Nagy Költő a fészen, ha nagyon…

Nagy Költő, ha nagyon alkot, egymaga vív bánatharcot:
… feneketlen tó fenekén, nincsen ott más, csak te, meg én…

Három özvegy balladája

Három özvegy áll a sarkon,
isten tudja, mit fecsegnek,
órák óta tart a pletyka,
megszólása embereknek.

Farsangfarka

Fogom a kalapom, szép napot!
Itt voltam, de holnap nem vagyok.
Lesz, aki felkeres,

A fűzfáról, ismét

A fűzfa, melyet tavaly
elsirattam, mert letarolták
csupasz ágain újra zöld
leveleket hajtott.

Nyitnikék

ma királykék,
szelíd-sárga a reggel
sietve érkezett el
februárvég

Éjszaka mélyén

Van, hogy az éjszaka
kellős közepén felriadok,
és akkor, de csakis akkor
közel engedem magamhoz
a gondolatot,

Légy boldog… élj!

Ne keress a „meddig…?”-re választ
Ha örökké ezen agyalsz, belefáradsz

9 haiku

Üres csigaház,
száraz kóró üzeni,
életünk véges.

Mosoly

Felhők peremén ücsörög az éj ma,
mint vén semmirekellő, csak szendereg,
bóbiskolva hallgat muzsikát a léha,

Álmodozók

Amit a sors adott, részben már visszavette.
Nem siratom, és nem gyújtok felette
gyertyát és koszorú sem kell.



Archívum

Facebook