Szépirodalom – vers | Hetedhéthatár - Part 3
Archívum

Szépirodalom – vers

Írások a rovatban: 2433

az a gyilok

én sem hittem, hogy végleg oda
aki mindig a rosszat teszi
nem hazudik, csak azt csinálja
ami tetszik

A remény dala

Ma reggel úgy ébredtem fel,
hogy az ablakon kinézve ragyogó
napsütés fogadott, mintha csak
rossz álom lett volna a tegnapi 
kavargó hó látványa.

Költözés

Új lakó költözik a szomszéd házba.
A régi majdnem egy hétig pakolt
kocsijuk hátsó csomagtartójába;
fordultak, vitték, ami hátra volt,

Ülök a baranyai csöndben

Ülök a baranyai csöndben. Mélyebb, sűrűbb csönd ez,
mint a gyermekkori. Már nem várja természet-iratcsomóinak
elfogult dicséretét.

Mindennapi

A mát sem ússzuk meg, már dörög az ég.
Nem hosszú eső, csak félő, jön a jég,
aztán oda a gyümölcs, a vetemény,

Elégia

Ott ült az ablak mellett.
Emlékszem, varrt szegény.
A tű parányi sebet ejtett
napbarnított kezén.

Borbolya-varázslat

Bimbó pattan
jajt kiált felfelé
kéz duzzad
kar renyhül
lehúzza virággal teli ág

Ballada a perifériáról

Nem kértem azt soha, hogy én lehessek,
hogy a magas égből földi porba essek.
De ha már itt vagyok és itt is maradok,
legalább vigyázna rám az angyalom.

Húizhú

Én nem vagyok
Se író, se költő
Csak a ceruza másik vége

A hangjegyek nevében

Amint az első hangot megformálta Isten,
fizikai valóját – mint csontra húst – ráöntötte az Anyag.
Dalos madár hangszálain szállt immár a Csoda.

Anyám, egyedül

Anyám egyedül áll az ablakban,
az egész háztömbben, senki más
nem tapsol – mondaná a fiam, mert
ő nem hisz az ilyen dolgokban,

Koosán Ildikó újabb kötete: Fűzöld és terrakotta

Leendő olvasóimnak!
Ez év márciusára készült el a tízedik verseskötetem. A könyvbe a 2014–2019 közt született verseim közül a leginkább kedveseket gyűjtöttem össze. Tartalomban és versformában igyekeztem változatosságra törekedni.

Ecsetvonások

nem festettem meg
a buszon mellém szegődő bolondot,
a hosszú meséiből felszálló igazat;
a hála különös fényét vibrálni
tekintetében, amiért végighallgatom

Szent György-nap

Porból
göröngyből
gyökér erez földdé
termőre olt a tavasz kése

Az aranyszobor szerelme

Repülnék hozzád
nem tudok
aranyba öntött
vágy vagyok



Archívum

Hirdetés