Szépirodalom – vers
Várakozás
Felhőkben még a hópihe
és erdőben a zöld fenyő.
Vajúdik már a jó Ige,
míg ég a földdel összenő.
Végállomás: kiszállás!
Már zeng egy hang: Végállomás!
Még egy utolsó moccanás,
mielőtt kilépek a csendbe.
pontosan ott
a könyvtárosok
kiábrándultságával ültél az ablak mellett
pontosan ott ahol tegnap a nagy költő
Műsorváltozás
Ma reggel a Napfelkelte
Érdektelenség miatt elmaradt
Helyette a nagy sikerre való
Tekintettel
Gondolatok a boldogságról
A boldogság nem permanens állapot,
csak pillanatok, melyeket, akárcsak
lepkehálóval foghatsz, ha megragadod
Így télen
Most jó egyedül a meleg szobában
Noé bárkája ritka csendembe úszik,
hozza magával, lám itt lebeg előttem
a múlt levegővel teli zsákja.
Zárt templom
A vén templomra ráomlik az este,
s árnyékból nő az angyaloknak teste,
Imakönyv bóbiskol az egyik padon
Vasárnapi ruhák
Engem még mindig az a régi kísért,
hogy a vasárnapi ruhát mise után
hazaérve, le kellett venni rögtön.
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások