Szépirodalom – vers
Úton
Figyeld a távolt, a messzit kutasd,
az utat nézzed, ne a sok utast.
Nem az a lényeg, hogy egyszer honnét,
hanem hová jutottál el onnét!
sonkahét
a beszélgetőkörben a peti mellé ültem
mindig így szoktuk
ma a húsvétról beszélgettünk
hogy kinek mit jelent az hogy húsvét
Ori-god
A Vízesés – Bármily óriás is teste
Csak hegyről esik le
Fodros habruháját emelgetve folyvást
Csergő patakmúltját sedrén feledve
Tere-fere
Arisztid és Tasziló a Kürtben
beszélgetnek sok-sok sör között.
– Mikor lesz már atombombánk?
Spoiler
Éj után majd ott a reggel,
így van évezredek óta.
Csupán a dátum nő eggyel,
s a rigó más, nem a nóta.
Szálak
Heggyé nőtt idő alól
érkeznek gyönyörű rejtjelek,
várom az őszt, mert levélpostán
üzennek nekem a gyökerek.
Csak ültem…
Ültem ragyogó nyári fényben,
csak ültem, s néztem az eget…
Értetted-e a verseimben
megbúvó nyári meleget?
kérdés
az összes nyitott ajtón be kellett volna menned legalább egyszer
még akkor is ha ez lehetetlennek tűnik mint a vízen járás
még bekötött szemmel is jó lett volna belépned
Reteklét
A retek is egy Alma
Csak van egy kis farka
Piros ő is – ám nem a Naptól
A fán lógva, mint egy hippi
Hanem erőből – A földet túrva
Átépítés
Emitt állt a háló, amott a kamra.
Ott volt a Te, valahol odébb az Én.
Amíg nem voltak a falak felrakva,
mosolygó arcokkal még függött a kép.
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások