Szépirodalom – vers
Sáraság
Magam sem értem
Virágot szedtünk a réten
Mint két boldog Hippi
Hiszi és Piszi
Ipi meg az Apacs
Vakformázás
Nagyon te se áltasd magad,
bárkiből lehet már gipszjakab.
Elég csak egy példabeszéd,
s félsz, mint kinek veszik eszét.
Apokrif litánia
Keresztelj meg borral és kenyérrel
tartsd fejem fölé ernyőnek tenyered
Az áldást úgy add
hogy felfogjad vele az álomittas kerteket
most
most kell tevékenyen jót tennünk másokkal
s nem a túlvilágon*
mondta Hrabal
te teszel valami jót egyáltalán
szegezte nekem a kérdést
tiéd
itt szöszmötöl az alkonyat
mely körberajzol arcokat
kik ismerősök mint a csend
mind itt poroszkál
Vagy nem lenni
A semmi hátán egy pattanás
Egy láthatatlan kelés az időn
A haloványon egy árnyalat
Ennyi vagy – Hanyatt eső lelked
A végítélet napján
Születésnapi köszöntő / Dr. Vida Gábor 70 éves
Kedves Apus, Gáborunk,
semmi búra nincs okunk.
Csak vidáman hetvenkedjünk,
ha az lejár, nyolcvankodjunk.
Kispesti capriccio
Régi emléket keltett életre a kép: egy magas kémény, olyanforma,
mint amelyre felmászott egy gyönyörű nő, hogy szőke hajzuhatagát
felkínálja a Napnak és a szélnek. Történt mindez a filmvásznon,
Esztergomi fák 3-4.
Gesztenye
Láttam növekedő tested
az éjszaka fényein át
ahogy titokban a földre ereszted
gyertyás tenyered, viasztalan ruhád
füveskönyvek
mi ez a hosszú hallgatás
faggatnám a jó Hrabalt
olyan fura ez a csönd
nem szól meg nem pöröl
advent
ismerem az arcodat
ott voltál velem apám temetésén
hideg volt és én nem sírtam
és akkor is
amikor mégsem ütött el az a motoros
A priori
Semmilyen növény vagy állat
Ember vagy emberfaj
Cigány, zsidó, néger, árja
Lehet akár életem párja
Vagy bármilyen rokonom
Csak egy álom
Azokkal a könyörgő szemekkel nézett rám,
azzal a tekintettel, amelyben már csak
fájdalom volt, mikor tumor úr lassan
felfalta a testét, és cserepes ajkakkal
suttogta felém a szavakat: Adj ennem!
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások