Szépirodalom – vers | Hetedhéthatár - Part 5
Archívum

Szépirodalom – vers

Írások a rovatban: 2438

Tavaszi áldozat

Hömpölyög a tavaszon át
ez a koraszülött idő
Egymásba fordulnak az évszakok
jégcsipke tép sziromruhát

Rigmusok

Gazdasszonyos
Várd kedvesed sztrapacskával!
Csuklik tőle? Csapdosd hátba!

*
Menyecskés
Gyorsan fuss be a bokorba,
Csaba csörög, nem a csorda.

Sejtelme

Miért pont Én vagyok Én
A Tér s Idő kellős közepén
S pont Az lettem Aki lettem
Ha nincs értelme Bárminek

Éhség

vadludak a felhők mélyén –
nyíl alakban kilőtt szabad vektorok
könnyes szemük mint a dagály:
az ajkak némák

Fűzfák a szélben

Áprilisi szélben,
a Balaton partján,
kopott ágaikat
lengetik a fűzfák.
Tépett sárga kontyuk
dacosan dobálják,

Időm végezetével

Annyi időm volt, és hagytam
mind elfutni, mert mindig
valami másra vártam, ami
soha nem jön el: egy kis
pénz, egy új szerelem,

Április

Amit elénk társz, mért lenne titok?
Sem a harmatban úszó pázsitok,
Sem a szívekben zajló ütközet;
Hiszen tavasz van, furcsa szédület

Aktuális igazak hamis kora

Viharban az Olümposz is hallgatag,
a bölcs is néma, fecseg sok ostoba.
A Fórumon most egér és macskaszag.
Díszlet Parthenón rozoga oszlopa.

Mezzaninos ház

Tüskeerdőn átjut
megszelídít ösvényt
keze gépen rajzol egy
titkos világot
ahol szárnyaló a gondolat

Harmadnapon

Hol vagy, Uram?
Úgy elárvultam Nélküled.
Sivár az utca, a ház –
minden puszta.
És akkor megjelent.
Nem ismerték föl, nem.

Novella

Amikor felébred a fény,
azonnal elpilled az éj.
Csillagszemeit lehunyja,
álma meseszép novella.

húsvét

a reggelinél 
újra szólt a petőfi rádió az iskolai ebédlőben
a julcsi néni azt mondta
rögtön kikapcsolják
mert nem nekünk való a téma

Szó-ló…

…Ha nyargal vagányan
Pegazusom nyakában
Nyerít a madárdal
Egy felhőnyi magányban

A kósza

Sápadt csillagok,
Csókoltak, az ám!
Röpke életük,
Mit a bíbor ködök

karanténvers

álmodtam egy világot
(de nem kellett – már megvolt)
amiben rend volt
csak épp annyira
hogy össze ne omoljon a fala



Archívum

Hirdetés