Idén második alkalommal rendezi meg a Fare Cinema – „Képírók Szakmája” olasz filmszemlét az Olasz Kultúrintézet az Uránia Nemzeti Filmszínházzal karöltve. A rendezvény az olasz Külügyi és Nemzetközi Együttműködési Minisztérium kezdeményezésére indult útjára tavaly azzal a céllal, hogy a külföldi diplomáciai- és kultúrintézeti hálón keresztül népszerűsítse az olasz filmművészetet.
Szeptemberben, amikor a gimnázium második osztályában megkezdődött a tanítás, egy ismeretlen fiú állt a katedra mellett. Ismeretlennek tűnt a diákok számára, de mintha az arca valahonnan mégis ismerős lenne. Az alacsony, tömzsi srác, haja sötétbarna, csak mosolygott, kiegyensúlyozott nyugalommal. Hornyák Endrét az osztályfőnök üdvözölte és bemutatta.
Mért nem lehettem csobogó patak,
mely sziklák között is vígan halad?
Jönnének fáradt, szomjas vándorok
A 11. „Nyitott Kapu” Közösségi Nap keretében a KertÉsz Civil Közösség és a Csorba Győző Könyvtár Kertvárosi Fiókkönyvtára idén is várja a tollforgató, rímfaragó kedvű jelentkezőket, hogy alkotásukat bemutassák. Személyenként legfeljebb két verssel lehet pályázni.
Idén május 25. és június 2. között, immáron hetedik alkalommal kerül megrendezésre a Pécsi Nemzeti Színházban a Pécsi Családi Színházi Fesztivál. A fesztivállátogatói tizenhat különböző előadást nézhetnek meg.
Megy Piroska az erdei ösvényen és a „Román rapszódiá” -t fújja pánsípon. Egyszer csak eléje toppan a báránybundába bújt farkas. Póréhagymával, puliszkával és cujkával kínálja. Letelepednek egy fa alá és jóízűen megebédelnek.
Kovács Alexa: Bevezetésként: mondj magadról három dolgot, ami a leginkább jellemez? Belányi József: Rettenetesen lojális vagyok, ha a barátaimról vagy szurkolásról van szó (Honvéd, Real Madrid, New Orleans Saints, magyar válogatott – és természetesen Mélykút!).
Eddig úgy gondoltam, hogy a kor előrehaladtával romlik a szem.
De nem.
A napokban rájöttem, hogy sokkal kontrasztosabbnak, színesebbnek látom a világot.
Megjelent barátunk és szerzőtársunk, Kéri Katalin új könyve, Lánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon címmel. A szerző így mutatja be a könyvet az olvasóknak: „Könyvemben megpróbálkoztam annak összegző bemutatásával, hogy milyen volt az újkori magyarországi leánynevelés és női művelődés története. Kutatási előzményként számba vettük a nőtörténet és a leánynevelés-történet kutatásának eddigi legfőbb hazai és külföldi eredményeit. […]”
2019. május 18-án 17.00 órai kezdettel tartják barátunk és szerzőtársunk, Nászta Katalin: Thália erdélyi napszámosai (Tinta Kiadó, 2018) című könyvének bemutatóját Budapesten, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben (Krisztina krt. 57.). Közreműködnek: Czegő Teréz, Gobbi Hilda-díjas színművész, Sata Árpád, Aase-díjas színművész, rendező, Szabó Ágnes rendező és Nászta Katalin színművész, a szerző.
Ötven éves a Szentendrei Teátrum. 1969. július 5-én és 6-án voltak az első előadásai. A teátrum indulásakor a művészeti vezető Békés András rendező volt. Két elfeledett magyar mű (moralitás, szomorú-víg zenésjáték) felelevenítésével kezdtek: Comico-Tragoedia, illetve Pikko herceg és Jutka Perzsi. A művek színpadra állításban Zsámbéki Gábor is segített. A főbb szerepeket Psota Irén, Básti Lajos, Basilides Zoltán, Mádi Szabó Gábor, Szabó Gyula, Sztankay István és Konrád Antal játszották.
Az 1866-os év első jelentős eseménye május 5-én történt a férfikar történetében, amikor a kor nemzetközi hírű hegedűművésze, Reményi Ede koncertezett városunkban, és ők is közreműködtek a hangversenyen. (Erről a hangversenyről tudósított az egyik legnevesebb bécsi szaklapban, a Wanderer-ben az ekkor 14 (!) éves jánosi Engel József.)