Angyal-kortyokból
tárul-e hattyúszárny? –
magasba emel, lebegtet,
véges-végtelen és
végtelenül védtelen,
de egésznek összeáll.
Carmen Piroska – Egy szelíd domboktól körülölelt kisváros szélén állt egy réges-régi kolostor. Miután az utolsó lakója is elhalálozott, néhány évig múzeumként működött, bepillantást engedve a néhai apácák eszközökben és külsőségekben már-már önsanyargatóan puritán világába.
Egy kicsi szúnyog
szállt le karomra,
figyelem, hogyan
araszol. Míg gyorsan
odacsapok, eltalálom
ha majd a fészbuk marad egyedül
a bőség zavarától
a többiek aléltan kiterülnek
magunk maradunk a blogokon
Rendőrlámpa. Előttem áll. Zöldre vált. Lassan indul el, majd indexel, felkanyarodik. Akárcsak én. Nagyon lassú tempóban. A hátsó szélvédőre tekintek. Mű számtábla. „Nyugdíjas”- hirdeti mindenki számára. Akkor meg ráér- így én, és lassúra veszem a figurát.
Vagyunk a kerti hintaágyon
kettesben, idő, s jómagam.
Lágyan, akár az inda, átfon
egyszer-voltba múló nyaram
Minden nép történetében vannak olyan események, amelyekről szándékosan, vagy a véletlenek szerencsétlen egybeesése miatt nem maradtak fent minden kétséget kizáró írásos emlékek. A valóság pontos megismerése így egyre nehezebbé, sokszor lehetetlenné válik.
Megint iskolában dolgozok, összevont szülői értekezleten fogadjuk az alsó tagozatosok szüleit gyermekeikkel együtt, így ülnek be a padokba is. Problémát jelent a napközis tanulók száma, ugyanis nem maradnak itt délutánra a tavalyi igénylők sem.
A házasságról szinte semmit sem tudnak az emberek. Mégis mindig simán (zökkenők nélkül!?) kezdődik minden. Egy görög bölcs – Szókratész – szerint: „Mindenképpen házasodjatok meg: ha jó házasságot szereztetek, boldogok lesztek, ha rosszat, akkor filozófusok.”
– Nevetsz, de szemed nem nevet veled,
s szád szögletében keserű az árnyék.
Kérdeznélek, de mit sem ér a szó,
Ha arca látható
kezét rejti el
markolókeze újabb arcot takar
rejtőzködő formáit
szivárvány ívéről
A székesfehérvári Szabad Színház Pánik című előadása nyerte meg a hatodik Komlói Amatőr Színházi Találkozó (KASZT) fődíját, melyet a mecseki városban tartott négynapos találkozó vasárnapi zárásakor adtak át.
Az ungvári születésű Pálmay (Petráss, Pálmai) Ilka (Ilona, 1859-1945) 1902-re már bőven rászolgált a Csokonai-idézetes jellemzésre. Tüneményes pályáját ugyanis fiatalon, 1875-ben kezdte Kassán, majd Eperjes, Szatmár, Kecskemét, a fővárosi Népszínház, Kolozsvár, Bécs, majd ismételten a Népszínház következett a sorban.
1926 és 1928 között a Hadtörténeti Múzeum akkori igazgatója, Aggházy Kamil kezdeményezésére emléktáblákat helyeztek el azokon a településeken, ahol a mohácsi csatába igyekvő II. Lajos király serege egykor táborozott. Az emléktáblák mind a mai napig a helyükön maradtak Érden, Ercsiben, Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Tolnán, Szekszárdon, Bátán és Dunaszekcsőn. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezésére 2016 óta minden évben lovas zarándokok járják végig az útvonalat az augusztus 29. előtti napokon.
Nagy művészek alkalmi találkozásai Don Quijotéval – Don Quijote megrendelésre – Francisco Goya (1746–1828) – A művészettörténet Diego Velázquez, Salvador Dali és Pablo Picasso mellett Francisco Goyát említi, amikor a legnevesebb festőkről van szó. Goya festészete rendkívül sokoldalú.