szeptember, 2020 | Hetedhéthatár - Part 2
Archívum

Időszak: 2020. szeptember

Anthony McCarten: A két pápa – magyarországi bemutató a Rózsavölgyi Szalonban

„A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivétel, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa, a doktrína védelmezője, János Pál hű örököse alig nyolcéves pápasága után – magyarázata szerint hajlott kora miatt – lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az „emeritus pápa” címet.

Nemsokára elered az eső

Szentiványi Bence amolyan helyi híresség volt városunkban, de egymás közt az emberek csak Esősnek emlegették. Minden valamire való színi előadás köréje „épült fel”. Ha selyemfiút, királyt, hősszerelmest vagy bohócot kellett alakítani, csak az Esős jöhetett szóba.

fércelő

rozsdaszín utcán jár az ősz
még nyarat mímel ám fázik a lába
rücskös pecsétes utcakő
hűvös széllel nyargal utána

állandó

új rend váltja a régit,
a földi követi az égit,
évszakok váltakoznak,
havat, napfényt, esőt hoznak

Kiállítás 18-as karikával: A test ördöge Pécsett!

Az anyag, a test és a szellem kettősségét, a fájdalom és a gyönyör egymásba átcsapó, olykor alig-alig elválasztható állapotait, a bűn és erény filozofikus kérdéseit is felveti Győrffy László, Kis Róka Csaba és Szöllősi Géza kimondottan felnőtteknek szóló, közös kiállítása, amely szeptember 25-től látható a Pécsi Galériában.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 16. rész

Amikor megérkeztek a debreceni diadal után – amelynek díszes ünnepléséről a múlt rész végén számoltam be –, egy másik örömhír várta őket: a Pécsi Zeneegylet egyesülési szándékot jelentett be. Ez a lépés nagyon jónak látszott, már csak azért is, mert az ott működő zenekar az együtt-muzsikálás lehetőségét is közelebb hozta, amely különösen a közös föllépésekkor jelentett előnyt.

Úgy szeretlek

Mint virág a Napot, föld az esőt
Mint kandúr a kiscicát, légy a légypapírt
Kalapács a szeget, mint régész a méhészt
Vak a töltényt, pénztáros az aprópénzt

Holnap előtt…

Napok óta köd ülte meg a völgyet, a köd magába ölelte a neszeket, az illatokat. A füveken és a bokrokon páracseppek csillogtak. Az eget nem látta már egy ideje, felhők szürkültek a világ fölött, a hideg éjszakákon néha előfénylett egy-egy csillag. B. alig mozdult el a félhomályos tisztásról.

2069 – Az évforduló

– Most kitalálták, hogy olvassák el a 2001: Űrodüsszeiát is – mondta Tom csak úgy mellesleg, miközben azokat a kicseszett műholdfotókat nézegette. – 2001-et?! – hüledeztem. – Hiszen az több mint százéves regény. Mit értenek abból a mai fiatalok?

Kaleidoszkóp – 32.

Bibliográfiák, repertóriumok – Az előző tételben említett Hernádi László névrokon. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság főosztályvezetője volt. Minden további összecserélést megelőzendő a diplomamunkámhoz új címlapot készítettem, és megkértem a kollégákat, hogy cseréljék ki azt.

Maradok észrevétlen

Mind rest, ki csak hátul sunnyog,
és olcsó, düh perzselte szózatát,
hazug hangosan csak ott veri,
ahol bólintnak, bár fanyalgva óraszám.

Élményvers V.

Az alkonyi fák az isteneké.
A kentaur nimfákat olvas belé,
a kerub áldottságában megérleli.

Vakon is látó szemekkel

A nem szökő szökőkút mellett
botlott belém a csaknem teljesen
vak öregember, aki bárkinek
készséggel elmeséli kalandokban
bővelkedő életét.

Bölcseleti-misztikus próza – 12.

Az ítész – Bölcs remetének tartanak, pedig nyomába se érhetek néhai mesteremnek – nyugodjék békében. Mikor tanítványául fogadott, azt mondta, mozgalmas, kalandos, megpróbáltatásokban és fordulatokban gazdag életem oly sok tanulsággal szolgál, hogy jószerével bárki fordulhat majd hozzám tanácsért.

A félelem bolondjai

Elfogynak az égig érő, ősi fák,
cserjéken meg félelemként ül a köd.
Gyík – reményt takar a kő, a test kivár,
sok fürge lábat fóbia odaköt.



Archívum

Hirdetés