január 2021 • Oldal 2 a 7-ből • Hetedhéthatár
Archívum

Időszak: 2021. január

A Bizottság fontos intézkedéseket jelentett be a Covid19 elleni egységes fellépés érdekében

Az európai vezetőknek a Covid19-válságra adandó összehangolt válaszról szóló tárgyalása előtt két nappal az Európai Bizottság intézkedéseket határozott meg a világjárvány elleni küzdelem fokozása céljából. A Bizottság január 19-én elfogadott közleményében felkéri a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az oltási folyamatot az EU-ban: 2021 márciusáig minden tagállamban be kell oltani a 80 év felettiek legalább 80%-át, valamint az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók 80%-át. 2021 nyarára a tagállamoknak már a felnőtt népesség legalább 70%-át vakcinázniuk kell.

Vízöntő havában

Az idő a nagy kritikus,
mondhatta volna Plinius,
szerencséje nem lesz tőle,
ki nevét vési egy kőbe.

Feljegyzések a kockás füzetbe

Két testvér, Sanyi és Gyuri vidékről Pestre költöztek, albérletbe. Gyuri az idősebb, 26 éves, Sanyi két évvel fiatalabb. Ő a postán dolgozik, a csomagszállítóknál. Gyuri gyári melós, egy elektromos targoncával a készárus dobozokat szállítja a műhelyből a raktárba.

Ez nem a velencei karnevál!

Ez már csak ilyen farsang…
Bántja füled egy fals hang?
Talán a rendőr kiabál,
ha utcán lát meg

Híres festők, híres házak

II. rész: Vincent Van Gogh három lakhelye – Élete során Van Gogh nagyon sok helyen lakott. Valamennyi tartózkodási helye közül talán a három legfontosabb Cuesmes, ahol festői karrierje elkezdődött, Arles, ahol művészete kiteljesedett és Auvers-sur-Oise, ahol utolsó képeit festette.

Hétmérföld maradt mögöttem…

Csendesedve, mint a vihar,
ha ereje lassan kihal,
kantáromat kikötöttem,
hétmérföld maradt mögöttem.

Tohuvabohu

Rémálmok gyötörték szegényt…
Kék elefántok rohantak át egy ködös éjszakán
mindenféle rögös úttesteken
meghemperegve olajos tócsákban

Jókedvű ének

járok-kelek,
énekelek,
a kertbe is
kimegyek

Egy kész költemény

Ahol e vers kezdődne, a szó elakad
A leírhatatlan látványtól megvakul a gondolat
Pusztán szép tested faragta a rímeket
Szerelmünk vallás lesz, nászunk templomában

(F)ordítok – 20.

Videcz Ferenc: Utazás

Felkészültem az útra,
Itt állok naprakészen.
Eltűnök téli éjek
Csillagpor-tengerében.

Ne csak a Magyar Kultúra Napján

Egyszer májusban beszélgettem telefonon egy művelődési ház vezetőjével egy esetleges őszi előadásomról. József Attilát ajánlottam neki. Pillanatnyi „kínos szünet” után megszólalt a hölgy: „József Attila októberben? Tanár úr, akkorra már jócskán kifutottunk a Költészet Napjából!”

Egy betű látszata

A Variációk a Színes városhoz – Zománcművészeti kísérletek a magyar képzőművészetben (1967-1972) című időszaki kiállítás (Pécs, Modern Magyar Képtár, Papnövelde utca 5.) kísérőprogramjaként a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) áthozva – gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyezték el Ficzek Ferenc (1947-1987) alkotását.

Emberi szikra

– Ez az a ház… – egyetértően bólintanak, és elindulnak a zöldre festett ajtó felé. Viola szobrot lát a kertben. A szobor feje félrebillen, két kezét keresztbe teszi a melle előtt. Embermagas a szobor, a szemébe lehet nézni. Az egyik szemébe, egy szeme van. Elakad a szavuk… – Ilyen volt?

Szobrászoknak hirdet pályázatot a Zsolnay Örökségkezelő

Térjáték címmel hirdet pályázatot a Zsolnay Örökségkezelő Galéria divíziója szobrászművészek részére, elsősorban szobor, illetve művészeti installáció bemutatására. A szakmai zsűri értékelése után a legjobbnak ítélt pályázók a Művészetek és Irodalom Házában mutathatják be alkotásukat.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 16.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS