Barangolások Erdélyben 65. - Fogaras • Hetedhéthatár

Nagyvilág

Barangolások Erdélyben 65. – Fogaras

Negyedik utazás (11. rész)

Fogaras

Neve a magyar „fogor” (fogoly) madárnévből vagy a „Fogor” székely családnévből származik. Az 1200-as évek elejétől királyi birtok. Első várát 1310-ben Apor, erdélyi vajda fából építtette. Közel 300 évig állt ez a „menedékerőd”, amely különösebb védelmet nem biztosított a sík vidéken. Nagy Lajos király 1369-ben a környéket Vlad havasalföldi vajdának adta hűbérbe, és „Fogaras hercege” címmel is felruházta. 1464-ig a havasalföldi vajdák birtokolták. Ebben az évben Mátyás király a várat a későbbi erdélyi vajdának, Geréb Jánosnak adományozta. A környéket 1472-ben a szászok kapták meg, majd Corvin János, később Bornemissza János, budai várnagy. A XV. század végére a fogarasi uradalomhoz 64 falu tartozott.
1531-ben Majláth István lett a vár birtokosa. Ő volt az, aki a favár helyére kőből és téglából rakott fallal, vizesárokkal körített, 4 sarokbástyás erődöt építtetett. Erdély egyik legnehezebben bevehető várát alakította ki.

A vár szabálytalan négyzet alakú, 6 méter magas falakkal. Sarkain 4 romboid-alakú, 10-12 méter magas bástya áll. Az Olt vizét vezették körbe falai alá, 50-70 méteres vizesárokban.

A XVI. század végén Báthory Zsigmond a feleségének, Mária Krisztina főhercegnőnek ajándékozta. Ettől kezdve a vár az erdélyi fejedelmek feleségének birtoka volt. A főhercegnő megkezdte a belső, fő épület reneszánsz kastéllyá alakítását.

A vár fénykorát Bethlen Gábor fejedelemsége alatt élte. Ekkor kapta reneszánsz stílusát, melyből máig megmaradtak a palota ablakainak kőből faragott keretei. (1623) Az udvari folyosó egyik ajtaja felett a Bethlen-család címere – a nyílvesszővel átlőtt 2 hattyú – is a nagy fejedelemre emlékeztet.

A kétemeletes, árkádos kastély jelentős események színhelye volt: Apafi Mihály idején Fogaras volt az erdélyi fejedelemség központja. Több országgyűlést tartottak a „dieta” teremben. A fejedelem a kastélyban halt meg 1690-ben.

Ezután a vár a Habsburgok tulajdonába került. Sokáig laktanyaként használták. 1874-től állami tulajdon. A kommunista időkben 1960-ig börtön volt. A reneszánsz ablakkeretek mellett ma is látszanak a vasrácsok felerősítésére szolgált lyukak. Ma művelődési központ és múzeum.

(A szerző felvétele)


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS