Antos Árpád | Barangolások Erdélyben 71. – Csík-Somlyó

Nagyvilág

Barangolások Erdélyben 71. – Csík-Somlyó

Negyedik utazás (17. rész)

Csík-Somlyó

Ifj. János Zsigmond magyar király és Erdély fejedelme elhatározta, hogy a katolikus csíkieket és gyergyóiakat áttéríti az unitárius hitre. Terve ellenállásba ütközött. Akarata végrehajtására az unitáriusokból sereget toborzott és Udvarhely felől a Hargitán át Csík felé indult. A csíkiek és a gyergyóiak a Kis-Somlyóhegy lábánál álló ferences templom és kolostor körül gyülekeztek. A gyergyóalfalui István pap megáldotta fegyvereiket, és lelkesítő beszéde után templomi zászlókkal a királyi sereg elé indultak. Az asszonyok és a gyermekek a templomban maradtak, és a csodatévő Madonnához imádkoztak.
Tolvajos tetőn (985 m) 1567. május 15-én, pünkösd szombatján csaptak össze az erőszakos hittérítőkkel és megfutamították őket. (1996-tól a hegyi átjáró síkján az egyik hatalmas acélkereszt a győzelemnek állít emléket.)

Visszaindulva Csíkbe, zászlóikra – a győzelem jeleként – nyírfaágakat tűztek. A somlyói templomban hálaadást tartottak és a győzelmet azóta minden évben pünkösdkor búcsújárással ünneplik meg. Az eltelt évszázadok alatt Csík-Somlyó a magyarság legjelentősebb zarándokhelyévé vált. Orbán Balázs feljegyzései szerint a XIX. század hatvanas évtizedében 20-30 ezer búcsújáró volt. 2000-től már a félmilliót is megközelítette a világ minden tájáról érkezett zarándokok száma.

A pünkösdi búcsúnak az évszázadok során kialakult szokásai, szabályai vannak. Az előkészítést, a rendezést és a lebonyolítást a helyi ferences szerzetesek végzik körültekintően, nagy gyakorlattal.

A búcsúsok a távoli vidékekről napokkal korábban indulnak. Sokan gyalog – több nap alatt – tesznek meg akár 100-200 kilométert. Útközben a községek lakói gondoskodnak szállásukról, étkezésükről. A mai időkben már többnyire autóbusszal, gépkocsival vagy vonattal utaznak Csíkszeredáig, és csak a város szélétől teszik meg gyalog az utolsó 5-6 kilométert. Sokan már pénteken megérkeznek a csík-somlyói ferences kegytemplomba, ahol imádkozással, virrasztással várják a szombati búcsújárást.

Pünkösd szombatjának reggelén a községek lakói Csíkszereda határában – papjaik vezetésével, templomi zászlóik alatt – ún. keresztaljákba tömörülnek és imádkozva, énekelve indulnak gyalog a városból Csík-Somlyóra. A keresztalják menete színpompás, hiszen egyre többen öltöznek népviseletbe.

A búcsúsokat a ferences templom előtti téren „A Csíksomlyói Szűzanya Hazavárja Gyermekeit” feliratú tábla fogadja. A múlt század közepéig itt, a templom előtti téren tartották a búcsút. Azóta gyülekező hely. Innen a keresztalják meghatározott sorrend szerint indulnak a szentmise színhelye felé.

A menetet a gyergyóalfaluiak vezetik annak emlékéül, hogy ők voltak az erőszakos hittérítés elleni harc elindítói. Őket követik a felcsíki települések lakói.

Ezután a Kordon következik. Ez egy mozgó kötélkerítés, melyet a csíkszeredai Márton Áron gimnázium székely népviseletbe öltözött diákjai visznek. Célja a templom szakrális jelvényeinek, a papságnak, a meghívottaknak „megvédése” a tömegtől. E kerítésen belül elől egy fiú és egy leány viszi a Kisbazilika-jelvényt. Annak emlékéül, hogy XII. Piusz pápa 1948-ban „basilica minor” rangra emelte a kegytemplomot.

Henger alakú, fél-kupolában végződő halványpiros selyemből készült, hímzéssel és arany rojtokkal díszített ünnepi zászló, a labarum követi. Eredete a IV. századba, Nagy Konstantin idejére nyúlik vissza: ilyen zászlót a római császár előtt vittek lándzsára tűzve a győzelmi felvonuláson. Az 1567-es győztes csata jelképeként készítettek a rómaihoz hasonlót, és övezi tisztelet ezt a különleges alakú zászlót. A közel 30 kg súlyú jelvényt – kitüntetésként – a gimnázium legjobb tanulója viheti. A labarum évközben a kegytemplom főoltára mellett áll.

A Kordonon belül halad a papság, a szerzetesek és a lovagrendek küldöttei.

Utánuk Alcsík, Nyárádmente, a Sóvidék, Udvarhelyszék, Marosmente, Háromszék, Brassó és környéke keresztaljai következnek. A menetet a gyimesi és a moldvai csángók zárják.

A szentmise helyszíne a Kis-Somlyó (834 m) és a vulkánikus eredetű Nagy-Somlyó (1033 m) hegyek közötti mélyebben fekvő hatalmas tisztás, a „Somlyói-nyereg.” A Kis-Somlyó nyugati oldalában 1998-ban készült el a Makovecz Imre által tervezett szabadtéri Hármashalom-oltár.

A síkságra merőlegesen elhelyezett kb. 50 m hosszú építményt – a magyar címer halmaira emlékeztető – 3 negyed-kupola fedi. Tetején középen 5 méteres kettős apostoli kereszt magasodik. A fedett rész alatt bőven van hely az oltárnak, az énekkaroknak, az orgonának. A papság, a meghívott vendégek, a lovagrendek és a szeretetszolgálatok küldöttségei a tető nélküli előtérben foglalnak helyet. Az épület mellett a szabadban áll a csodatévő Madonna-szobor pontos másolata. Megoldották a hatalmas terület hangosítását is. A Hármashalom-oltárral szemben, több kilométer távolságban, a Nagy-Somlyó hegy oldalában is kitűnően hallani a prédikációt. (A két Somlyó-hegy között a XIX. században még 15 szótagot visszaadó visszhang „működött”!)

A kegytemplom előtti gyülekező helyről 3 út vezet a „Nyeregbe”.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Barangolások Erdélyben 71. – Csík-Somlyó”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés