Jéki László | Boldogságterjedés és öngyógyító gumi

Népszerű tudomány

Boldogságterjedés és öngyógyító gumi

A boldogság gyorsabban terjed a boldogtalanságnál és a pénznél is nagyobb hatással van életünkre. A gazdasági válság miatt egyre romló hangulatban jó tudni, hogy amerikai kutatók szerint sokat javít saját közérzetünkön, ha minél több boldog emberrel vagyunk közelebbi-távolabbi kapcsolatban. Az egyén boldogságában kulcsszerepe van a többiek boldogságának.

James Fowler (Kaliforniai Egyetem, San Diego) és Nicholas Christakis (Harvard Orvosegyetem) tanulmányát a British Medical Journal közli, most a kaliforniai egyetem adott róla előzetes tájékoztatást. A kutatók húsz éven át (!), 1983-tól 2003-ig 4739 ember érzelmi állapotát követték nyomon. A hosszú időtartam és a vizsgálatba bevont személyek száma jelent biztosítékot arra, hogy következtetéseiket megalapozottnak tekinthessük.

A szakembereket régóta foglalkoztatja a boldogság, sokféle hatást tanulmányoztak már a lottónyereménytől az állásvesztésig, betegségig, de eddig nem foglalkoztak azzal, hogy milyen hatást gyakorolnak egymásra az emberek. Saját helyzetük értékelésére négy lehetőséget kínáltak fel időről-időre a vizsgálatba bevont személyeknek: bizakodtam a jövőben; boldog voltam; élveztem az életet; úgy éreztem, vagyok olyan jó, mint mások. Kiderült, hogy a boldogság „társaságkedvelő”, a boldogok hajlamosak egymás közelében csoportosulni. Akinek több a társadalmi kapcsolata, az általában boldogabb is, de az egyén boldogsága mégsem a kapcsolatok számán múlik alapvetően, hanem azon, hogy a kapcsolati személyek között mennyi a boldog.

Az összegyűjtött adathalmazból számszerű következtetéseket is levontak a kutatók. Egy boldog barát átlagosan 9%-kal növeli meg saját boldogságunk esélyét, egy boldogtalan pedig 7%-kal csökkenti. A kutatók felismerése szerint nemcsak a közvetlen kapcsolatok gyakorolnak hatást, ismerősöm ismerősének boldogsága is hatást gyakorolhat rám. Egy boldog személlyel való közvetlen kapcsolat 15%-kal növeli boldogságom esélyét, barátom boldog barátja 10%-kal, barátom barátjának boldog barátja pedig 6%-kal járul hozzá boldogságom esélyéhez, hatása tehát egyáltalán nem elhanyagolható. Tehát akit egyáltalán nem ismerek, sohasem találkoztam vele, a barátom barátjának a barátja nagyobb hatással lehet érzelmi állapotomra, mint egy rakás pénz – állítják a kutatók.

A kapcsolatok bonyolult hálóvá szövődnek, a boldogságérzés kialakulásában a kapcsolati háló szerkezetének is szerepe van, nem mindegy, hol van saját helyünk ebben a hálóban. Nemcsak barátaink száma játszik szerepet, hanem az is, hogy barátainknak hány barátja van, ránk akkor gyakorolnak igazán nagy hatást, ha központi helyet foglalunk el a kapcsolati hálóban.

A hatásokat még legalább két tényező befolyásolja erősen. Az egyik a távolság. A másfél kilométerre lakó barát hatása 25% lehet, a távolabb lakóké viszont lényegesen kevesebb. Ugyanilyen összefüggést lehet felfedezni a szülőkkel együtt vagy azoktól távolabb élő gyerekek, együtt vagy egymástól távol élő házastársak kapcsolatában is. A közvetlen szomszéd hatása igen jelentős (34%-kal növelheti a boldogság esélyét), ugyanabban a házban egy távolabbié viszont lényegesen kisebb. A távolsághoz hasonló szerepe van az időnek is.

A boldogság keresése tehát nem öncél. Saját boldogságunk erősen kihat szűkebb-tágabb környezetünk, barátaink és azok barátainak boldogságára is.

*

Öngyógyító gumit alkottak francia vegyészek: a két darabra szakadt gumi széleit összeillesztve a darabok ismét összeforrnak egymással. A sikeres laboratóriumi kísérleteket követően megkezdődött a gyártmányfejlesztés, a tudóscsoportot vezető Ludwik Leibler először könnyen javítható gyerekjátékokat készítene az új anyagból.

A hagyományos gumi úgy viselkedik, mintha egyetlen folytonos és rugalmas molekulából állna, amelyben erős, ún. kovalens kémiai kötések kapcsolják egymáshoz a részeket. (A kovalens kötésben elektronok megosztásával jön létre kapcsolat az atomok között, a kötést fenntartó elektronok mindkét atom elektronhéjában megjelennek.) Ha a gumidarab eltörik, a kémiai kötések véglegesen megszakadnak, nem lehet újraéleszteni őket.

Leibler kutatócsoportja másféle anyagot hozott létre. Egyszerű, hétköznapi anyagokból indultak ki, zsírsavakból és karbamidból hozták létre az öngyógyító gumit. A zsírsavak növényi és állati olajokban fordulnak elő a természetben (tejzsír, kókuszolaj, pálmamag olaj, szójaolaj, földimogyoró olaj, halolaj, stb.), a kutatók a növényi olajok zsírsavait használták fel. A karbamid (CO(NH2)2) a fehérje anyagcsere végterméke az emlősök vizeletében, ezért hívják ureának, húgyanyagnak is. (C-szén, H-hidrogén, N-nitrogén, O-oxigén.) A zsírsavak és a karbamid reakciójaként egy kétlépéses folyamatban nitrogéntartalmú csoport kapcsolódik a zsírsav molekulák végéhez. Ezek a nitrogéntartalmú csoportok savszármazékok, pl. amidok, amelyekben az –OH csoport helyére NH2 csoport lép, vagy imidek, amelyben az alapvegyület =O szerkezeti elemét =NH helyettesíti. A reakció eredményeként többféle molekula keletkezik, lesznek olyan zsírsavak, amelyekhez két, másokhoz három amid vagy imid csoport kapcsolódik. A molekulákat hidrogénkötések, hidrogénhidak kapcsolják egymáshoz.

Ebből a többféle molekulából álló keverékből nem lehet az eredeti gumihoz hasonló egységes felépítésű anyagot létrehozni. A tulajdonságok egy része mégis hasonló, pl. az új anyag is jelentősen, eredeti hosszának akár ötszörösére is megnyújtható. A feszítő hatás elmúltával ez is visszatér eredeti formájára, méretére, de az igazi gumitól eltérően ez a visszaállás lassú, mintegy egy percet vesz igénybe.

Ha az új anyagot két részre vágják, akkor a szomszédos csoportokat összekötő hidrogénkötések megszakadnak, szabaddá válnak a zsírsav molekula végéhez kötődő amidok és imidek. Ezek viszont szeretnének ismét egy partnerhez kapcsolódni, ezért ha az anyag két darabját egymáshoz szorítják, akkor újra létrejönnek a kémiai kötések, újra felépülnek a hidrogénhidak. Minél hosszabb ideig érintkezik egymással a két darab, annál több elemi kapcsolat épül ki, annál erősebben kapcsolódik egymáshoz a két darab, annál teljesebb lesz az öngyógyítás. Negyedóra elteltével már elvisel egy kétszeresre nyújtást az anyag, kissé hosszabbra nyújtva azonban elszakad, mégpedig az összeillesztés helyén. Laboratóriumi kísérletek szerint az öngyógyító folyamat, a molekulák közti újabb és újabb kapcsolódások kiépülése még 18 óra elteltével sem áll le.

Öngyógyító anyagot már korábban is létrehoztak, de azoknál vagy melegítésre, vagy komoly erőhatásra volt szükség az újbóli összekapcsolódáshoz. A francia kutatók gumija szobahőmérsékleten gyógyul, a darabokat elég csak finoman összeérinteni.

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Boldogságterjedés és öngyógyító gumi”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés