Ötödik utazás (4. rész)
Sződemeter
A község görögkeleti temploma mellett áll Kölcsey Ferenc szülőháza. Az egykor tornácos épületet többször átépítették. Ott jártunkkor éppen modern műanyag ablakokat helyeztek el. Még az emléktáblát sem láthattuk, az épületen belülre tették.
Szemben a kis dombon, a bájos református templom kertjében 1994-ben leplezték le a költő egész alakos bronz szobrát. Megkoszorúztuk, majd a Himnusz eléneklése után kórusban elszavaltuk az egész költeményt.
Érdemes a kis templomot belülről is megtekinteni: padjai népi motívumokkal festettek, a falakat hímzések díszítik.
A hagyomány azt tartja, hogy nemzeti könyörgésünket Kölcsey Ferenc 1823-ban, a közeli réten írta. Erkel Ferenc dallamával 1844. július 2-án hangzott el először a pesti Nemzeti Színházban.
Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án született. Korán árvaságra jutott. A Debreceni Kollégiumban tanult. Magányos természetű volt, ebben közrehatott, hogy himlőtől fiatalon elvesztette fél szeme világát. Megtanult németül és franciául. Jogi végzettsége megszerzése után Pestre került. Megismerkedett Kazinczy Ferenccel, aki pártfogásába vette. Érdeklődését az irodalom felé irányította. Ügyvédi pályájával felhagyott, visszavonult gazdálkodni álmosdi birtokára. Szerelmi csalódása után 1815-ben a mai Szatmárcsekére költözött, és teljes visszavonultságában ott is halt meg 1838. augusztus 24-én.
Ákos
A Szilágyságban utazva, távolról zömök, páros templomtorony tűnik a szemünkbe. A honfoglaló hét vezérrel érkezett Ákos bán nemzetsége telepedett le ezen a vidéken, a Kraszna bal partján. A nemzetség bencés szerzeteseket hívott, és részükre templomot és monostort építtetett, valószínűleg az 1170-es években. A település neve Ákosmonostora lett.
A XV. században a gyakori török támadások elől a bencések elmenekültek, monostoruk elnéptelenedett. A község neve Ákosra módosult. A nemzetség is kihalt. A terület kedvező földrajzi fekvése és jó termőföldje révén a következő évszázadokban Ákos kisnemesi mezővárossá fejlődött. Élénk kereskedelmi központtá vált, vásártartási joggal rendelkezett. Többször tartottak itt vármegyei gyűléseket.
Észak-Erdélyben a közeli Erdődről indult el a reformáció. Ákos lakossága a XVI. század közepén az elsők között tért át a református hitre. A város egyházi központ lett. A templomot a törökök 1642-ben felgyújtották, teteje leégett. 90 évig a tető nélküli falak között tartottak istentiszteleteket. 1732-ben új tetőt építettek és a tornyokra barokkos sisakot tettek. 1747-ben ismét szomorú esemény történt. Villám csapott a déli toronyba. Csak a puszta falak maradtak a tűzvész után.
Török János és felesége, Papp Kata – jómódú kisnemesek – adományaiból helyreállították a templomot. Kőkoporsójukat – nemes tettükre emlékezve – a temetőből 1923-ban áthelyezték a templom déli kapuja elé. 1834-ben földrengéstől a templom homlokzata megrepedt. 1862-ben ismét tűz pusztított a településen. A templom felújítása csak a század végén kezdődött meg. A Műemlékvédő Bizottság a neves építészt, Schulek Frigyest bízta meg a tervezéssel és a munkák irányításával. Lassan haladtak előre, a templom újraszentelésére 1903. augusztus 9-én került sor.
Schulek Frigyes a hiányos vakolatot eltávolíttatta, és azóta a téglatemplom e különlegességével emelkedik ki a síkságból. Háromhajós, bazilika elrendezésű. A főhajó hossza és a tornyok magassága egyező: 29,5 méter. Szélessége 14 méter. Szentélye félköríves záródású, az oldalhajókban egyenes végződésű. A főhajó magasan kiemelkedik, meredek sátortető fedi. A reformáció győzelmét hirdeti az északi tornyon a csillag, a délin a kakas. A tornyok alatti kegyúri karzatra kívülről külön lépcső vezetett. Emeletnyi magasságban ma is látható a befalazott ajtaja. A szószék koronáját a fiát saját vérével tápláló pelikán díszíti. A padok előlapja népies festésű, korsóban álló virágokat ábrázol. 1750-1776 között készültek a padok. Az erdélyi, késői virágos reneszánsz szép alkotásai.
A szószék mellett a nemesek padja áll. Készítéséről felirata tanúskodik: „Ezen széket tsináltatta T(ekintetes) N(emzetes) Szomoldi Götze János önnön maga költségével. Anno 1770.” A baldachinos papi szék – a stallum – is szépen faragott és festett, 1756-ból való.
A déli torony idősebb harangját – felirata szerint – 1742-ben öntette Veres Mihály és felesége, Veres Kata. A másik harang 1924-ben készült. A templom 7 regiszteres orgonáját 1931-ben készítették.
A sok vészt átélt ákosi református templom a magyar romanika egyik jelentős építménye. Érdemes felkeresni.
Hozzászólások