Jéki László | IgNobel-díjak – 2008

Népszerű tudomány

IgNobel-díjak – 2008

Idén már a 18. alkalommal ítélték oda az IgNobel-díjakat, átadásukra a Harvard Egyetemen került sor. A név szellemes angol szójáték, a Nobel és az ignoble – alantas, nem nemesi származású szavak felhasználásával született. Az IgNobel díjazottai olyan eredményeket értek el, amelyeken először nevetünk, de később gondolkodóba esünk. A díjjal a szokatlanra irányítják a figyelmet, a képzelőerőt ismerik el, egyúttal érdeklődést akarnak kelteni a tudomány iránt.

Táplálkozástudományi díjat kapott 2008-ban egy olasz és egy angol kutató, akik elektronikusan módosították a burgonyacsipsz hangját, hogy a csipszet rágcsáló személy ropogósabbnak és frissebbnek érezze, mint amilyen az a valóságban. A jó hangú étel jobban ízlik?

A Biológia díjat francia kutatók kapták. Felfedezték, hogy a kutyákon élő bolhák magasabbra tudnak ugrani, mint macskákon élő fajtársaik. Az Orvosi díj nyertese bebizonyította, hogy a drágán kapható hamis gyógyszer hatékonyabb az olcsó hamis gyógyszernél, vagyis a drága placebók jobban hatnak. A Közgazdasági díj nyertesei felfedezték, hogy a professzionális bártáncosnők (go-go girl) borravalója függ attól, hogy éppen hol tartanak menstruációs ciklusukban.

A Kognitív tudomány díját négy japán kutató társaságában Tóth Ágota, a Szegedi Egyetem fizikai kémia tanszékének docense nyerte. A most díjazott tanulmányt a Nature közölte 2000. szeptemberben: „Intelligencia: amőbaszerű szervezet megoldja a labirintust”. Lényegében egy matematikai problémával, a legrövidebb út keresésével foglalkoztak, azt vizsgálták, hogy a nyálkagombák milyen útkereső módszerrel próbálnak eljutni egyik helyről a másikra, hogyan próbálnak kijutni egyszerű labirintusból. Ez az eredmény nem illik az IgNobellel elismert felfedezések sorába. „Szerintem ebben semmi humoros nincs” – nyilatkozta teljes joggal Tóth Ágota, arra viszont méltán büszke, hogy a Nature-ben publikáltak.

Béke díjjal ismerték el a Nem-Emberi Biotechnológiával foglalkozó Svájci Szövetségi Etikai Bizottságot (ECNH) és Svájc polgárait, mert a növények méltóságát elismerő jogelvet fogadtak el. A szövetségi alkotmány szerint „figyelembe kell venni az élőlények méltóságát, amikor állatokkal, növényekkel vagy más szervezetekkel bánnak”. Az ECNH legújabb tanulmányában a növények méltóságának alkotmányos meghatározásával foglalkozott, például morálisan megengedhetetlennek minősítették a fűnyírást.

Az Irodalmi díjat David Simsnek, a londoni Cass Business School professzorának ítélték oda „Te korcs (köcsög): a szervezeteken belüli felháborodás tapasztalatának narratív feltárása” c. írásáért.

Régészeti díjat kapott az a két brazil kutató, akik felmérték, hogyan változtatta meg a történelem menetét, vagy legalábbis egy régészeti lelőhely tartalmát, hogy övesállatok összekeverték a maradványokat. Az övesállatok (tatufélék) Közép- és Dél-Amerikában és Texasban élnek. Rövid lábuk nagy ásókarmaival gyorsan ásnak, maguk ásta üregekben élnek. „Munkásságuknak” köszönhetően akár méterekkel is odább kerülhetnek a leletek a föld alatt.

A Fizikai díj amerikai nyertesei matematikailag bebizonyították, hogy egy rugó- vagy hajhalom, vagy bármi más elkerülhetetlenül összecsomósodik. Munkájukat kísérletekkel kezdték, rugókat zártak dobozba és azt tapasztalták, hogy másodperceken belül kialakultak a csomók.

A Kémiai díjat két egymásnak teljesen ellentmondó eredményért ítélték oda. Amerikai kutatók kimutatták, hogy a Cola-Cola hatékony spermicid, spermaölő szer. 1985-ben a rangos New England Journal of Medicine közölte tanulmányukat. Két évvel később tajvani kutatók a Human Toxicology hasábjain arról számoltak be, hogy sem a Cola-Colának, sem a Pepsi-Colának nincs spermaölő hatása. A spermicid hatást kimutató egyik kutató fő kutatási területe a férfi és női terméketlenség mögötti immunológiai mechanizmusok kutatása. A kólák vizsgálatába akkor kezdett bele, amikor egy diáklánytól megtudta, hogy kólát használnak fogamzásgátlásra: kólát töltenek hüvelyükbe.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “IgNobel-díjak – 2008”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés