Antos Árpád | Barangolások Erdélyben 82. – Miszmogyorós

Nagyvilág

Barangolások Erdélyben 82. – Miszmogyorós

Ötödik utazás (7. rész)

Miszmogyorós
Régi nevén – Alsómisztótfaluban – született, 1650 körül Tótfalusi Kis Miklós, a leghíresebb magyar nyomdász és betűmetsző (betűtervező és készítő). A közeli Nagybányán végezte elemi iskoláit, majd a Nagyenyedi Kollégiumban tanult bölcsészetet és református teológiát. 1677-1680 között Fogaras városban iskolamester. Ezután Hollandiába ment, ahol elsajátította a könyvnyomtatás, a betűmetszés és -öntés tudományát. A kellő ismeretek, a szorgalmával szervezett jó anyagi viszonyok birtokában önálló nyomdát nyitott. A maga tervezte és öntött betűkkel készített könyvei európai hírűvé tették. Megrendelői voltak a firenzei Mediciek, a Vatikán Állam stb. Munkái eljutottak Európa számos országába. Anyagi helyzete lehetőséget nyújtott arra, hogy ösztöndíjakkal támogassa a Hollandiában tanuló magyar diákokat. Saját költségén és saját metszésű betűivel 1685-ben újra kiadta a közel 100 éves első magyar nyelvű, Károli-féle bibliát. A fordítást javította, „magyarította” és új helyesírást alkalmazott. Díszes kötése alapján „Aranyos Bibliá”-nak nevezik. Ugyancsak saját költségén jelentette meg 1686-ban Szenci Molnár Albert zsoltárfordításait, és 1687-ben az Új Testamentumot.

1690-ben hazatért. Több mint 1200 könyvet és nyomdai felszerelést hozott magával. Kolozsvárott telepedett le, és 1693-tól vezette a város reformárus kollégiumának nyomdáját. Többek között kiadta Kálvin katekizmusát, Balassi és Rimay istenes énekeit. Magyar ábécés könyvet és szakácskönyvet írt és nyomtatott. Nyers egyénisége, szókimondása és a Biblia javítása miatt a református egyházzal összeütközésbe került. A támadásokra válaszolva megírta élete leghíresebb művét:

M. TÓTFALUSI K. MIKLOSNAK
maga személyének, életének, és különös
tselekedeteinek

M E N T S É G E.
Mellyet az Irégyek ellen, kik a közönséges
Jónak ezaránt meggátolói, irni
kénszerittetett.

K O L O Z S V Á R A T T
1698. Esztendőben.

Misztótfalusi Kis Miklósnak életcélja az volt, hogy magyarul hasznos és olcsó könyveket adjon ki, és ezzel elősegítse az elmaradott vidéken élő emberek műveltségének gyarapítását.
Könyveivel nem sikerült célját elérnie. A Mentséggel sem tudta magát tisztázni a vádak alól. A református egyház nem bocsátott meg neki, sőt még a könyv megjelenésének évében kényszerítették, hogy a nagyenyedi templomban, nyilvánosan vonja vissza elveit, „az eklézsiát kövesse meg”. A Mentség egy példányát szétszaggatták, a többi begyűjtését és megsemmisítését rendelték el. Az események megroppantották Misztótfalusi Kis Miklós egészségét. Nyomdáját ágyban fekvő betegként vezette tovább, 1702. március 20-án bekövetkezett haláláig.

Díszes szarkofágban, Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben nyugszik.

Halálának 300. évfordulóján a református egyház zsinata mentesítette. Leghíresebb műveit hasonmás kiadásban ismét megjelentették.

A kerítő fallal övezett református templommal szemben – a Kós Károly által tervezett paplakban – berendezett kiállításon ismerkedtünk meg a magyar nyelv egyik korai nyelvújítójának életével és munkásságával.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Barangolások Erdélyben 82. – Miszmogyorós”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés