Ötödik utazás (9. rész)
Nagybánya
Nagybánya nevezetes arról is, hogy falai között született két neves írónk: Tersánszky Józsi Jenő (1888. szeptember 12. – 1969. június 12., Budapest.) és Németh László (1901. április 18. – 1975. március 3., Budapest). Sajnos szülőházaik már nem állnak.
Nagybányán érdemes felkeresni az Ásványmúzeumot. A környék bányáiból összegyűjtött különleges kőzetek, „bányavirágok” és ritkán előforduló ásványok láthatók. Magyar nyelvű ismertető segíti a látogató eligazodását.
A város legjelentősebb látványossága a Klastromréten található múzeumfalu. Négy tájegységet mutat be: Máramaros, Lápos és Kővár vidékén kívül Szatmár jellegzetes épületeit is megtaláljuk itt. Különösen az utóbbiak fontosak számunkra, mert stílusuk, berendezéseik, a kiállított használati tárgyak teljesen azonosak a Nyíregyháza-Sóstó-i Skanzenben láthatókkal. A két múzeumfalu megtekintése is bizonyítja, hogy a ma két országban elterülő Szatmár vidéke a trianoni diktátum előtt egy hazához tartozott.
A legértékesebb látványosság a Kővár vidékéről – Oláhkékesből – áttelepített fatemplom. Kiemelkedő dombon – a Rózsák hegyén – építették fel újra az 1630-ban készített görög-katolikus templomot. A négy fiatornyos, galériás, hegyes sisakú torony felkiáltójelként magasodik a környék felett. Védőszentje Szent György lovag. A vallásnak 
megfelelő a tér-beosztása: tekintélyes vastagságú gerenda átlépésével jutunk az előcsarnokba (pitvarba vagy pronaoszba). A csarnok (hajó vagy naosz) alig nagyobb egy lakószobánál. A kétajtós ikonosztáz (képállvány) mögött a szentély húzódik. A falakat közvetlenül a fára vagy papírra festett ikonok: a Megváltót, a Szent Szüzet és szenteket ábrázoló képek díszítik. A templomhajó oldalfalain ó- és újszövetségi bibliai jelenetek képei sorakoznak. Ezek az írni-olvasni nem tudó hívek tanítását segítették. A falak egy részét a görög-katolikus naptár képei foglalják el. Az év napjait egy-egy kis szentkép jelképezi.
(A szerző felvételei)
Hozzászólások