Antos Árpád | Barangolások Erdélyben 85. – Nagybánya

Nagyvilág

Barangolások Erdélyben 85. – Nagybánya

Ötödik utazás (10. rész)

Nagybánya
A Klastromréten található skanzen hegyes-völgyes tájain tovább sétálva betérhetünk az egyszerű, szegényes falusi portákba. Az épületek falait 20-25 cm vastag gerendákból építették. Ez a borona-falú építési mód kellemes hőmérsékletet biztosít: nyáron hűvös, télen könnyen fűthető. A gerendázat hézagaiba mohát, szénát tömtek, majd a falakat deszkával borították. Az épületekben járva mi is éreztük – a kellemes fenyőillat mellett – a szobák hűvösségét.

A lakóházak beosztása hasonló: csak két részből áll, kamra nincs. A konyha mellett a földes szoba volt a család lakóhelye. Szekrény sincs. Ruháikat és a kézi szövésű takarókat (a „csergéket”) az ágyak felett, a mennyezetről függő vízszintes rudakon tartották. A rudak hosszúsága és a csergék száma bizonyos jó mód jelei voltak. A takarók jellegzetes díszítő motívumai mértani rajzok, főként rombuszok. A fonalat növényi festékekkel (főként hagyma főzetével) színezték. A konyhában álló kemencének – mely falával a szobát is fűtötte – nincs kéménye. A füst a padláson és a zsindelyen át távozott. A füst nemcsak a tetőzetet konzerválta, hanem az ott felfüggesztett húsféléket is. A kapuk hasonlítanak a székelykapukhoz. Kis- és nagy kapu. Félfái szépen faragottak. Azonban szőlőinda helyett – az életfát – itt sűrűn fonott vastag kötél-motívum jelképezi.

A portákon a falusi élet melléképületeit – ólakat, pajtákat, istállókat – szintén berendezve láthattuk. Néhány helyen kisállatokat, baromfikat tartanak ma is. Ezzel „élethűvé” vált a múzeum.

(A szerző felvételei)

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Barangolások Erdélyben 85. – Nagybánya”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés