Antos Árpád | Barangolások Erdélyben 91. – Moldovita

Nagyvilág

Barangolások Erdélyben 91. – Moldovita

Ötödik utazás (16. rész)

Moldovita

A bejárati torony

A Kárpátok keleti oldalán leereszkedve, gyönyörű erdős tájakon, bükk- és lucfenyők között haladtunk. A gerincről letekintve feltárult előttünk egy völgy, melyben a Moldovita folyó kanyarog. Leérve az azonos nevű falu közelében – ahol a Ciumirna patak a Moldovitába ömlik – a híres kolostorhoz értünk. A XIV. században itt fatemplom állt, melyet Alexander cel Bu fejedelem lebontatott és fallal körülvett kőtemplomot építtetett a helyére. 1402-ben ezt egy földcsuszamlás romba döntötte. Petru Rares fejedelem (uralkodott 1527–1538-ig és 1541–1546-ig) a régi helyén új templomot építtetett. Az ökumené jegyében nyugat felé nyitott. A stílusok közös megjelenítésével egyesíteni próbálta kelet és nyugat építészetét és festészetét. Ezzel is akadályozva a törökök kelet felé terjeszkedését. Erődtemplomot emeltetett: 5 méter magas, közel másfél méter vastag terméskő falak veszik körül, sarkain tornyokkal. Sok helyen lőrésekkel, bizonyítva, hogy védelmi célra is készült. A kétemeletes, négyzet alaprajzú bejárati torony a keleti oldalon van. Dongaboltozatos emeleti terme egykor az őrség helye volt. A kaputól jobbra egy kerek, szintén lőréses, kétemeletes saroktorony áll. Balra a négyszögletes harangtorony magasodik.

A szentély és a saroktorony

A kb. 60×70 méteres belső udvar közepén az Angyali üdvözlet tiszteletére felszentelt templom áll. Építészetében egyesül a hagyományos ortodox stílus a nyugati gótikával és a reneszánsszal. A nyugati oldal előcsarnokának falán elhelyezett felirat szerint az építését 1532. szeptember 8-án fejezték be. Festése 1573-ban készült el.

A déli oldal két gótikus ablakkal

A templombelső görögkeleti elrendezésű, megőrizte XVI. századi jellegét. Egyediségét a külső fal alján, a festmények alatt körbefutó kőpad és a padláson kialakított kis titkos helyiség jelenti. Ott rejtették el a kincseket és az ereklyéket támadások idején.

A belső rész legjelentősebb képe a kupolában Krisztus-Pantokrátor, alatta proféták és apostolok alakjával. A hajó nyugati falán a templomot Krisztusnak felajánló Petru Rares fejedelem látható családtagjai körében. A nyitott előcsarnok belső falán a Teremtés, vele szemben az Utolsó ítélet, a Kezdet és a Vég képsorai.

Konstantinápoly ostroma

A külső falképek festése kialakult rendszer szerint történt. A tetőzet alatt, a vakárkádokban a 7 arkangyal látható. Ismétlődnek, „körbeveszik” a templomot. Az oszlopokon katona-szentek (György, Demeter, Mercurie stb.) arcképei. A szentély falán 5 sorban a Mennyei és a Földi hierarchia ábrázolása, jelentős alkotás. A festmények filozófiai részében, a támpilléreken ókori tudósok (Platón, Arisztotelész, Szókratész és Püthagorasz) képei sorakoznak. Platón fején a csontváz a lélek halhatatlanságát jelképezi. A tudósokat a gondolkodás királyaiként, koronákkal a fejükön ábrázolják. Kezükben a pergamentekercsek is kifejezik, hogy a tudományokkal foglalkoznak.

A déli fal közepét Jézus családfáját bemutató képek foglalják el. Mellette a Szűz Máriát dicsőítő himnusz 24 jelenete sorakozik. Ezek között látható az angyali üdvözlet, Mária találkozása Erzsébettel, majd Józseffel. Jézus születésének képét követi a három királyok látogatása, a menekülés Egyiptomba, és Jézus bemutatása a templomban.

Petru Rares felajánlja a templomot Krisztusnak

A történeti rész legérdekesebb képe Konstantinápoly 628-ban történt ostromát mutatja be. A város a Szűzanya csodatétele folytán megmenekült. Egy nagy szélvihar keletkezett, dörgött, villámlott az ég, és jégeső esett. Az ostromlók az utóbbit tűzesőnek vélték. Ezt szimbolizálják a képen a tornyok között repülő tüzes kövek. Az ostromlók zavarukban nem ismerték fel egymást. Ezért sajátjaikat gyilkolták. A képen a várostornyok egyezőek a templom tornyával. Ágyúkat is látni, pedig az ostrom idején ilyenek még nem voltak, csak a festmény készítésekor.

A teológiai részben Jézust, mint tanítót mutatják be a képek.

Az udvar északnyugati sarkában áll az 1610–12 között épült emeletes palota, mely a fejedelem itt tartózkodásakor lakhelyéül szolgált. Vendégház is volt. Ma múzeum. Egyik legértékesebb tárgya Petru Rares művészien faragott karosszéke.

(A szerző felvételei)

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Barangolások Erdélyben 91. – Moldovita”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés