Antos Árpád | Barangolások Erdélyben 92. – Voronet

Nagyvilág

Barangolások Erdélyben 92. – Voronet

Ötödik utazás (17. rész)

Voronet

A szentély

Voronet falu mellett a hagyomány szerint Daniil remete fatemploma és remetelaka állt. Ezeknek ma már nyoma sincs. A község közepén kis dombon Stefan cel Mare fejedelem erődtemplomot emeltetett. A falak már nincsenek meg, de a templom áll. A bejárata feletti felirat szerint 1488. május 26. és szeptember 14. között építették „a jó Isten akaratából és Szent Daniil remete imádsága segítségével”. Alatta a „Szent ölelés” ikonja látható. A templom falait kívül-belül festmények borítják. 1547-re készültek el. Különösen a külső falak képei tették világhírűvé és a Világörökség részévé a voroneti ortodox templomot.

Az épület jellegzetesen moldvai stílusú, háromkaréjos rendszerű, egy emelet magas toronnyal. A szentélyt kívülről gótikus gyámpillérek támasztják. A falak belső peremét zománcozott téglából készült szegély díszíti. Az 1547-ben épült előcsarnokot nagy gótikus ablakok világítják meg. Itt nyugszik Grigore Rosca metropolita, akinek tevékenysége alatt készült és fejeződött be a templom festése.

A bejárati ajtó bal oldalán Daniil szent remete alakja áll. Felette a Megváltó Jézus Krisztus figyelemmel tekint le azokra, akik e szent helyre lépnek. Jobbra tőle a Szűz Anya, balra Keresztelő Szent János, aki kegyelmet kér az embereknek.

A kupolabelsőben Krisztus-Pantokrátor látható. Az ikonosztázzal szemben az 1496-ban festett képen Stefan cel Mare fejedelem látható. Kezében a templom makettje. Balra tőle felesége, Maria Voichita asszony. Mögötte Bogdan, trónörökös. A fejedelem Szent György közbenjárásával felajánlja a kolostort a Megváltó Jézus Krisztusnak, hálából a törökök felett aratott győzelméért. A szomszédos kis helyiség kupolájában Szűz Mária tiszteletét ábrázoló freskó: az Istenanya gyermekével együtt imádkozik. Az előtér nyugati falait az egyházi kalendárium jelenetei díszítik.

A legcsodálatosabb képek a templom külső falain sorakoznak. Itt „köszönt ránk” az az élénk kék szín, mely a képek alapozásában jelenik meg. A festék összetevőit – állítólag – máig sem sikerült megállapítani. Ezért a „voroneti kék” utánozhatatlan. A szentély falát a Mennyei és a Földi rend kompozíciója foglalja el 6 sorban. Az északi falat gyakran mosta eső, a képek fakultak, hiányosak. Így is jól felismerhetőek a világ teremtését és az első emberpár kiűzését bemutató képek. Néhány épen maradt rész látható a Szűz Máriát dicsőítő himnuszból. Látható az erények küzdelmes útja a Paradicsomba vezető létrán. A déli oldalt Jézus nemzetségét bemutató freskó borítja. A „Jessze fa” több mint 100 alakot ábrázol.

Az Utolsó ítélet teljes képe

A templom legjelentősebb képét a nyugati falon találjuk. Az Utolsó ítélet lélegzetelállító képsoráért érdemes volt idelátogatni! A kb. 10 méter hosszú és 7 méter magas falfestményen a telt-kék háttér előtt öt sorban bontakoznak ki a jelenetek. A felső sor a mennyboltot ábrázolja a Mindenhatóval. Alatta Krisztus, Szűz Mária és Keresztelő Szent János a padokon ülő apostolok között. Istenhez imádkoznak, hogy legyen kegyelmes az emberekhez. A középső sorban balra az igazak, jobbra a bűnösök csoportja. Az igazak a próféták és a püspökök, a bűnösök a tatárok és a törökök. A legfőbb bíró középen álló széke felé igyekeznek. A negyedik sor középső részén angyalok és ördögök viaskodnak a lelkekért. Akiket nem sikerült megmenteni, azokat az ördögök a Krisztus lábaitól induló tűzfolyóba, a pokolba rántják. Ebben a sorban, a tűzfolyótól jobbra kezdődik és az alsó sorban folytatódik a Feltámadás ábrázolása. Ezekben a jelenetekben a helyi néprajzi jellegzetességeket is ábrázolta a művész: az angyalok harsona helyett havasi pásztorkürtöt fújnak. Dávid király lant helyett, a vidék hangszerén, kobzon játszik.

Jelentősen emeli a képsorozat értékét az alakok aprólékos kidolgozottsága. Az egyes csoportokban a törökök és a tatárok, az örmények és a zsidók arcábrázolása szinte már a felismertségig portrészerű. A képek készítője nagy tehetségű művész volt. Sajnálatos, hogy nevét a kolostor történetírása nem őrizte meg az utókornak.

Az Utolsó ítélet képei alapján a voroneti templomot „Kelet Sixtusi Kápolnájának” nevezik.

(A szerző felvételei)

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Barangolások Erdélyben 92. – Voronet”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés