Lenkey István | Hagyomány – legenda

Kultúra, művészet

Hagyomány – legenda

Ádám Miklós felvételei

Megelőlegezett busójárási hangulatban kezdődött február 8-án az idei busójáráshoz és a miskolci Kocsonya Fesztiválhoz kapcsolódó sajtótájékoztató a mohácsi városháza dísztermében. E két évkezdő fesztivál úgy került egymás mellé, hogy a busók Miskolcon és a Kocsonya fesztiválosok Mohácson mutatkoznak be az idén.

Versendi Kovács József és zenésztársai muzsikálása mellett gyülekeztek a meghívottak, s közben megtekinthették a Rosta Endre maszkfaragó munkáiból rendezett alkalmi kiállítást.

Busók kíséretével érkeztek meg a tájékoztatóra Rózsa Edit, Fedor Vilmos és a Rákóczinak öltözött Daruka Mihály – a Kocsonya Fesztivál képviselői, valamint Szekó József, Mohács polgármestere, Pávkovics Gábor, a Mohácsi Takarékbank Zrt. igazgatója és Ferkov Jakab múzeumigazgató.

Szekó József bevezetőjében elmondta, hogy miután a busójárás az Unesco Szellemi Kulturális Örökségének része, azaz védett örökségünk lett, ez így kötelez, hogy a hagyományt minél sokrétűbb és sokszínűbb programokkal egészítsük ki. Több mint 70 programmal készülnek a szervezők e hatnapos rendezvénysorozatra, mely ebben az évben március 3-8-ig tart. A busójárás elsődleges feladata a hagyományőrzés, oly módon, hogy a legenda is áthassa ezeket az ünnepi napokat, melyek a télűzés-tavaszvárás napjai. Kb. 650-700 férfi, nő és gyermek ölti magára a busók hagyományos öltözetét.

Pávkovics Gábor arról szólt, kötelességüknek és feladatuknak tartják a hagyomány és a kultúra ápolását és anyagi támogatását.

Ferkov Jakab a busójárás hagyományáról beszélt, s közben kitért arra is, hogy miképpen változott, formálódott e sokác szokás olyanná, hogy napjainkra minden itt élő ember életébe beépült.

A tájékoztató második részében a napjainkra már nemzetközi hírűvé lett Miskolci Kocsonya Fesztivál szervezői mutatták be rendezvényüket. Ebben az évben február 18-20. napjain kerül sor a megrendezésre.

Rózsa Erika szólt a fesztivál kezdeteiről, a kiteljesedésről. Céljuk az volt a legenda ébresztésével, hogy ráirányítsák a figyelmet a Kárpát-medence sokszínű kultúrájára.

Fedor Vilmos a béka és a kocsonya miskolci legendáját mesélte el, keresve a történeti alapokat is. S elmondta, hogy Miskolc jelképévé lett a béka, mely a fesztivál idején számtalan formában jelen van.

Daruka Mihály XVI. századi nyomda felállításáról szólt, ahol korabeli eszközökkel, felszerelésekkel, papírmerítő műhelyükben készült papírra a látogatók kinyomtathatják az első magyar nyelvű Biblia-fordítás (Károli Gáspár-féle) egy-egy részletét.

Mind Mohács, mind Miskolc jelenlévő képviselői egybehangzóan hangsúlyozták, hogy e két város jelenlegi találkozása, együttműködése ez évkezdő fesztiválok révén egy-egy lépéssel közelebb visz egymáshoz a kultúrák megismerése által. Azonban e találkozás több mint két város kapcsolatfelvétele, csupán első lépés afelé, hogy az egész ország kultúrája, hagyománya összekapcsolódjék.

A résztvevőket mohácsi sokác-babbal és miskolci kocsonyával – béka nélkül –, fánkkal, egy speciális, házi főzésű miskolci sörrel, a „Korty”-tyal látták vendégül a szervezők.

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Egy hozzászólás van ehhez: “Hagyomány – legenda”


  1. Évek óta készülök arra, hogy részt veszek egy igazi mohácsi Busójáráson. Idén meglesz! 🙂

    Hozzászóló: plakát_készítés | 2012. január 30., 17:00

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés