Az idei Jogász Napok keretén belül nyílt meg a PTE Jogi Kari könyvtárában Cakó Ferenc Érdemes és Kiváló Művész kiállítása, ahol saját festményei mellett édesapja – a méltán nagyhírű – Fassel L’ousa Ferenc alkotásai is láthatók.
A megnyitó után a 300 fős előadóteremben Cakó Ferenc beszélt munkásságáról, s válaszolt a hallgatóság, illetve a sajtó kérdéseire.
Majd ezt követte a varázslat! Az elsötétített teremben szemünk előtt születtek, s elevenedtek meg a zeneihlette homokanimációk, melyek mindenkor egyszeriek, s megismételhetetlenek.
Kirobbanó sikere volt a művészi kéz finom homokból elővarázsolt teremtés-történetének, a fogantatástól kezdve a születésen át egészen a halálig, vagy a Vivaldi: Négy évszakára komponált – fákon illusztrált – elmúlásnak.
Cakó Ferenc az élő homokanimációt mindig egy bizonyos témára – szerelem, élet, születés, elmúlás -, zenei aláfestéssel készíti. S mivel a szemünk előtt születik meg az alkotás – amely maga is csak néhány pillanatig él – ez magában rejti azt a lehetőséget, hogy mindenki saját magát értelmezhesse bennük, bármifajta elemzés nélkül, hiszen a kép nyom nélkül elszáll, megfoghatatlanná, kimondhatatlanná válik a vetítő kikapcsolása után. A homok letörlődik az üveglapról, s megszűnik létezni az alkotás. Ugyanakkor egyszeri, megismételhetetlen, mindig más és más.
Cakó Ferenc karrierjét a Pannónia Filmstúdióban – rajzfilmesként – kezdte, majd 1990 után saját stúdiót alapított. A magyar közönség leginkább a Zénó és a Sebaj Tóbiás című gyurma-animációs filmek alkotójaként ismeri nevét, de világhírűvé homokanimációs filmjei tették.
Egyedi filmjei a legrangosabb fesztiválokon arattak komoly sikereket: Annecy (Ad Astra, Ab Ovo), Berlin (Hamu), Espinho (A homok dala), Cannes (Ab Ovo), San Francisco (Ad Rem), Krakkó (Autótortúra).
Tavaly a Japán köztelevízió szombat esti főműsoridőben közvetítette Cakó Ferenc homokanimációs bemutatóit, mely alapján a japán fővárosban, Tokióban a világ legjobb hét animációs filmrendezője között szerepelhetett.
A világ számos tájára hívják animációs filmzsűrizésre. Az utóbbi hónapokban Souel-ban és Moszkvában zsűrizett fesztiválokon.
Idén járt már Madridban és Párizsban is, s még tíz külföldi meghívásnak tesz eleget.
Cakó Ferenc filmes tervei itthon folyamatosan tervek maradnak. A honi kultúrában csak morzsák jutottak neki, Balikó Lajos, az ajkai Balikó Galéria tulajdonosa szerint azért, mert: „csak simán művész maradt, s magyar”.
Hozzászólások