A Svartisen-gleccser
Mai kirándulásunk során ellátogatunk a Svartisen Nemzeti Park jégmezőihez, egy szigeten átmegyünk a „nyílvesszővel keresztüllőtt hegyen”, elsétálunk egy szép vízeséshez, végül Stiklestadba, a norvég történelem egyik fontos helyszínére utazunk.
Torghatten
Az Északi-sarkkörön elterülő Svartisen-gleccser Norvégia második legnagyobb kiterjedésű gleccsere, Európa legnagyobb platógleccsere – vagyis nem magashegyi „alpesi típusú” hógyűjtő medencében felgyülemlő jégről, hanem magas fennsíkon kialakuló, összefüggő jéggel borított területről van szó. A fantasztikus látványt nyújtó gleccser megközelítése viszonylag bonyolult, ám értékét pont az adja, hogy nincsenek a környékén mesterséges létesítmények, kiépített utak, így a természeti képződmény eredeti formájában érvényesül. Svartishytta-ba megyünk, a Svartis-tó partjára. Itt a tóparti túraútvonalon folytatjuk utunkat – a kényelmesebbek kishajóba ülhetnek – majd kb. 4 kilométer megtétele után egy vízeséshez érünk. A környék teljesen kopár, hatalmas, barnásvörös színű sziklákból áll, köztük mély, szakadékszerű völgyben zubog a gleccser olvadékvizét szállító patak. A sziklán egy mesterséges alagút található, ezt azért alakították ki, hogy a felmelegedés miatt gyorsabban olvadó gleccser vize a völgybe jusson és ne árassza el a fennsíkot. Itt jobbra fordulunk, majd a kopár sziklafennsíkon megtett bő 3 kilométer után érünk a gleccserhez. Előttünk hatalmas fehér jégfal magasodik, amelynek megközelítése az időnként leszakadó, épületnyi méretű jégdarabok miatt életveszélyes – ennek ellenére akadnak olyanok, akik még a hasadékokba is bemásznak… A már ismert úton visszamegyünk a „civilizációba” és folytatjuk utunkat a tengerpart felé.
A Formofoss vízesés
Torghatten szigetére látogatunk, felkeresni egy különleges képződményt. Tipikus vad, északi-tengeri helyen vagyunk, magas-sziklás tájon; elhaladunk néhány jellegzetes, sötétpiros faépület mellett, mígnem megpillantjuk a híres „lyukas hegyet”. Valóban, a kopár szikla közepén egy tágas üreg húzódik, melyen át lehet gyalogolni a hegy túlsó oldalára. A hegyen keletkezett lyukat a legenda szerint Hestmannen nyila ütötte. Történt hogy egy estén Hestmannen a szépséges Lekamøyát látta fürödni a tengerben, hét nővérével. Lekamøya szépsége annyira magával ragadta, hogy elhatározta, éjfélkor elrabolja őt. Felnyergelte lovát, és elindult érte. Amint a nővérek meglátták Hestmannent, menekülni kezdtek és futottak, amíg csak bírtak, de Alstahaug mellett a hét nővér a földre rogyott. Lekamøya tovább bírta erővel és dél felé vette az irányt. Hestmannen látva, hogy egyre reménytelenebb a helyzet, elővette íját és célba vette a lányt. Közben Somna királya, meglátva a lány kilátástalan helyzetét, földobta a kalapját, amely a felé repülő nyílvessző útjába állt, megmentve ezzel őt. A nyíllal átlőtt kalap a földre esett, majd a következő pillanatban a Nap a horizont fölé emelkedett és minden kővé változott. Ma is láthatjuk a király kővé vált lyukas kalapját, és a Hét Nővér-hegyet itt, Torghatten szigetén.
Stiklestad
A szigetekről közúton, majd a Bindal-fjordon egy kompátkelést közbeiktatva, tovább folytatjuk utunkat Formofoss felé. A település mellett találjuk a Formofoss-vízesést. A folyó vize vad sziklák között tör utat magának, a bátrabbak a sziklákon lemászva közvetlenül a vízhez juthatnak.
A vízeséstől a 80 kilométerrel délebbre fekvő Stiklestadba utazunk. A helység a norvég történelem fontos eseményének színhelye, itt esett el Olaf király a „pogányok” ellen vívott csatában, 1030-ban. A királyt halála után szentként tisztelték, az egykori csatatér mellett a 12. században templomot építettek. A templomot jellegzetes norvég, fűvel borított, mindenféle hivalkodó építménytől mentes temető veszi körül. Stiklestad fő attrakciója az évről évre minden júliusban megrendezett szabadtéri előadás, amely a király utolsó csatáját eleveníti fel. A település további látványossága a szabadtéri néprajzi múzeum, ahol az elmúlt 300 év népi építészetét tanulmányozhatjuk.
(A szerző felvételei)
Hozzászólások