Elias Lönnrot szobra Kajaaniban
Ezúttal Finnország turisták által aránylag kevéssé ismert középső részén, Kainuuban kalandozunk, majd észak felé vesszük az útirányt, meg sem állva az Északi sarkkörön fekvő Rovaniemiig, a Mikulás otthonáig.
Kajaani, a vár romjai
A Karjala és Lappföld között elterülő Kainuu a természet szépségei iránt érdeklődők számára ideális vidék. A Kajaanitól nyugatra hullámzó Oulu-tó és az orosz határ mellett húzódó végeláthatatlan, szinte teljesen érintetlen erdőségek a nyugalmat és a békét sugározzák.
Kajaani, a fatemplom
Elsőként Kainuu legnagyobb városába, a közel 36 ezer lakosú Kajaaniba látogatunk el. Sétánkat a pályaudvartól a főtérre vezető Kauppakatu-n kezdjük. Az üzletekkel teli, szinte nyílegyenes utca közepén balra áll a városháza épülete, vele szemben a városalapító szobrát láthatjuk. A főutcáról balra letérve a 19. század végén emelt impozáns fatemplomhoz jutunk. Visszakanyarodva a Kauppakatura, a főtérre megyünk tovább. A térre a nyári időszakban vendéglők települnek ki, a szökőkút melletti színpadon zenekarok játszanak. A tér túlsó sarkán a régi városháza 1831-ben emelt kis faépületét láthatjuk. Kajaani a 19. századi finn nemzeti ébredés egyik központja volt, orvosként itt tevékenykedett a Kalevala megalkotója, Elias Lönnrot. Szobrát a folyó melletti parkban kereshetjük fel. Pár lépésre innen, a folyó közepén kiemelkedő szigeten állnak Kajaani 17. századi eredetű várának romjai. A vár a savonlinnaihoz hasonlóan a svéd-orosz határvédelmet szolgálta, építése több szakaszban történt, az 1716-os ostromot követően az oroszok felrobbantották.
Kajaanitól 60 kilométerre, északi irányban találjuk Hyrynsalmi mellett a Komulanköngäs vízesést. A kis tavat tápláló, nagy robajjal alázúduló folyó vize ásványi anyagokban gazdag, e miatt kapta barnás színét.
Túra a Medvecsapáson
A vízesést elhagyva a tajgán megtett újabb bő 300 kilométer után érkezünk a híres Oulanka Nemzeti Parkba. A terület nevezetes túraútvonala a Medvecsapás, sűrű fenyőerdőben, lélegzetelállító vízesések mellett, helyenként szédítő magasságokban megépített függőhidakon vezet. A Nemzeti Park leglátványosabb vízesése a Kiutaköngäs, ahol rózsaszínű és narancssárga sziklák között zúdul alá az Oulanka vize.
A Mikulás háza (a kép forrása: www.santaclauslive.com)
Mai utunk utolsó állomása „Lappföld kapuja”, a sarkkörön fekvő Rovaniemi, a Mikulás városa. Évszázadok óta fontos kereskedelmi csomópont, története a 15. századig nyúlik vissza. A régi várost egyetlen ház kivételével a második világháború végén visszavonuló németek porig rombolták. A mai, modern város kialakítása az 1950-es években kezdődött, Alvar Aalto tervei alapján. A turisták azonban Rovaniemit elsősorban nem építészeti különlegességei miatt keresik fel, hanem azért, hogy találkozzanak a Mikulással. Finn nevén Joulupukki a várostól 8 kilométerre északra, pontosan a sarkkörön magasodó Korvatunturin (Fül-hegy) lakik. Itt van a háza, ahol fogadja a látogatókat, és a jó gyerekek ide küldhetik el levélben a karácsonyi kívánságaikat. Címét elárulom: Joulupukki, Santapark Ltd., 96930 Napapiiri, Suomi Finland. Az interneten is érdemes böngészni: a www.santaclaus.fi vagy a www.santaclauslive.com oldalakon, utóbbin akár élőben is megnézhetjük a Mikulást és kis segítőit munka közben!
(A szerző felvételei)
Hozzászólások